Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Legkésőbb július 31-ig jelezhetitek az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, ha az intézményi pontok számításánál valami hiba csúszott a rendszerbe, ezért nem jutottatok be az egyetemre.
Évről évre az Eötvös Loránd Tudományegyetem a felsőoktatási felvételi egyik legnépszerűbb intézménye. De vajon hányan végezhetik a képzésüket "ingyen", és kaphatnak állami ösztöndíjat? Mutatjuk az idei számokat.
Fontos, hogy minél többen benne maradjanak a rendszerben, ugyanakkor fenn kell tartani a minőségi számonkérést annak érdekében, hogy felkészült szakemberek lépjenek ki a kapun a megszerzett diplomával – mondja a lemorzsolódás problémájáról Sonnevend Pál, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékánja.
Sokan történelemből emelteznek, rengeteget készülnek az érettségire, több nyelvvizsgájuk van, teljesítményükkel legalább 450 pontot elérnek a felvételin, mégsem sikerül bejutniuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem államilag támogatott jogi képzésére. Ákossal beszélgettünk, aki 2020-ban felvételizett, pont, amikor bevezették azt, hogy minimumponthatár helyett inkább nyolcvanra korlátozzák az államilag támogatott helyek számát.
Adamik Béla, az ELTE Ókortudományi Intézet Latin Tanszékének docense és egyben a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója a HORIZON-ERC program keretében 2023. szeptemberi kezdettel öt éves ERC Advanced Grant támogatást nyert pályázatával a Nyelvtudományi Kutatóközpontban.
Bár még mindig nincsenek sokan, az utóbbi években több hazai egyetem is szerzett valamilyen nemzetközi minősítést – vagy egy-egy programjára vagy az egész intézményre. Vizsgamentesség, külföldön is értelmezhető diplomák – ilyesmit ígérnek, miközben az egyik érintett intézménynél azt mondják: a szervezetek abba nem szólnak bele, milyen tárgyakat tanítanak, inkább azt kérik számon, hogy céltudatosan tervezzék meg azokat.
Az eddigi központi szabályok alól az ELTE hallgatói is mentesülnek: nem kell kötelezően legalább egy középfokú nyelvvizsgát bemutatniuk a diplomaszerzéshez. A változtatás miatt pedig hamarosan átírják a tanterveket is az egyetemen.
Úgy tűnik, kormányzati támogatással elindítja a régóta szorgalmazott bérrendezését az ELTE. A tanárok és tanársegédek bruttó 380 ezernél, az adjunktusok pedig bruttó 420 ezernél nem kereshetnek kevesebbet, az oktatástámogatók béremeléséről még egyeztetnek.