Felére csökkentették a gazdasági szakok keretszámait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Több mint kétezer állami ösztöndíjas férőhelyet vettek el a legnépszerűbb egyetemtől.

  • Székács Linda

Több mint 30 ezer jelentkezővel a 2024-es általános felsőoktatási felvételi eljárásban is az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt a legnépszerűbb egyetem, közülük azonban csak 12 008 hallgatót vettek fel. A túljelentkezés tehát körülbelül háromszoros, a harc pedig egyértelműen az állami férőhelyekért a legnagyobb.

A 2024-es általános felvételi eljárás során 10 820 állami ösztöndíjas férőhellyel rendelkezett az egyetem, 2025-ben azonban ezt a számot 8758 főre csökkentették, tehát mintegy 2062 állami ösztöndíjas férőhelyet vettek el az intézménytől és adtak át más egyetemnek.

A legtöbb állami ösztöndíjas férőhelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a gazdasági szakoktól vették el. Míg 2024-ben 2283 volt a keretszám a gazdasági képzésterületen, idén ez kevesebb mint a fele; 1100 fő. De 3021 főről 2489 főre csökkent a bölcsészképzéseken elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek száma is egy év alatt.

Mutatjuk, hogyan változtak az ELTE keretszámai képzésterületenként:

Képzésterület

Állami ösztöndíjas férőhely 2024

Állami ösztöndíjas férőhely 2025

bölcsészettudomány

3021 fő

2489 fő

gazdaságtudományok

2283 fő

1100 fő

informatika

876 fő

902 fő

jogi

203 fő

91 fő

műszaki

77 fő

75 fő

művészet

11 fő

9 fő

művészetközvetítés

61 fő

52 fő

pedagógusképzés

2060 fő

2122 fő

sporttudomány

325 fő

335 fő

társadalomtudomány

1005 fő

660 fő

természettudomány

900 fő

927 fő

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.