Több mint kétezer állami ösztöndíjas férőhelyet vettek el a legnépszerűbb egyetemtől.
Több mint 30 ezer jelentkezővel a 2024-es általános felsőoktatási felvételi eljárásban is az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt a legnépszerűbb egyetem, közülük azonban csak 12 008 hallgatót vettek fel. A túljelentkezés tehát körülbelül háromszoros, a harc pedig egyértelműen az állami férőhelyekért a legnagyobb.
A 2024-es általános felvételi eljárás során 10 820 állami ösztöndíjas férőhellyel rendelkezett az egyetem, 2025-ben azonban ezt a számot 8758 főre csökkentették, tehát mintegy 2062 állami ösztöndíjas férőhelyet vettek el az intézménytől és adtak át más egyetemnek.
A legtöbb állami ösztöndíjas férőhelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a gazdasági szakoktól vették el. Míg 2024-ben 2283 volt a keretszám a gazdasági képzésterületen, idén ez kevesebb mint a fele; 1100 fő. De 3021 főről 2489 főre csökkent a bölcsészképzéseken elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek száma is egy év alatt.
Mutatjuk, hogyan változtak az ELTE keretszámai képzésterületenként:
Képzésterület | Állami ösztöndíjas férőhely 2024 | Állami ösztöndíjas férőhely 2025 |
bölcsészettudomány | 3021 fő | 2489 fő |
gazdaságtudományok | 2283 fő | 1100 fő |
informatika | 876 fő | 902 fő |
jogi | 203 fő | 91 fő |
műszaki | 77 fő | 75 fő |
művészet | 11 fő | 9 fő |
művészetközvetítés | 61 fő | 52 fő |
pedagógusképzés | 2060 fő | 2122 fő |
sporttudomány | 325 fő | 335 fő |
társadalomtudomány | 1005 fő | 660 fő |
természettudomány | 900 fő | 927 fő |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
