Finn, indiai, kínai, német és osztrák egyetemen is elismert közös diplomát szerezhetnek az ELTE PPK hallgatói

A diplomát mind a hat egyetem sajátjának tekinti majd.

  • Székács Linda

Önálló képzésként folytatódik az ELTE angol nyelvű neveléstudományi mesterképzésen elérhető Learning and Teaching specializáció, amin a hallgatók egyszerre hat különböző egyetem közös diplomáját szerezhetik meg.

A MARIHE projektbe a Danube University Krems (Ausztria), a University of Tampere (Finnország), a Beijing Normal University (Kína) és az Osnabrück University of Applied Sciences (Németország) mellé 2018-ban kapcsolódott be az ELTE PPK és az indiai Thapar Institute of Engineering and Technology.

Az ELTE honlapján megjelent közlemény szerint eddig a PPK eddig az angol nyelvű neveléstudomány mesterképzés révén vett részt a konzorciumban a Learning and Teaching specializáció megszervezőjeként és felelőseként, a hallgatók pedig kettős oklevelet (double degree), a Tampere Egyetem és az ELTE mesterdiplomáját kapták, a jövőben azonban önálló szakként működő Learning and Teaching mesterképzés résztvevői már egyszerre hat egyetem által elfogadott közös diplomát kaphatnak és külföldi tanulmányokat is folytathatnak.

"A kétéves képzésben a hallgatók az első két félévet Ausztriában és Finnországban töltik, a harmadik szemeszterben ázsiai tanulmányúton vehetnek részt, majd a választott specializációtól függően Németországban, Finnországban, Ausztriában vagy Magyarországon folytathatnak tanulmányokat" - írják.

Az első külföldi hallgatók 2026 őszén érkezhetnek Magyarországra.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.