Bronzérmekkel tértek haza az ELTE hallgatói az atlétikai Eb-ről

Rúdugrásban és kalapácsvetésben is sikerült érmet szereznie az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak.

Június végén Madridban rendezték meg az atlétikai csapat Európa-bajnokság első osztályának versenyeit.

Egyetemi felvételi 2025: mutatjuk, mire adnak pluszpontokat az egyetemek

A magyar csapat tagja volt az ELTE PPK sportmenedzser mesterszakos hallgatója, Böndör Márton is, aki a férfi rúdugrásban harmadikként végzett – számolt be róla az ELTE.

Böndör Márton a versenyen egyéni csúcsán javítva 5,70 méteres ugrással végzett a dobogó harmadik fokán.

„Az 5,70-es eredmény minden idők második legnagyobb magyar ugrása, amit hallgatónk már az első próbálkozása alkalmával sikeresen teljesített az Eb-n”

- írja az egyetem.

Emellett az ELTE PPK szombathelyi sportszervezés és rekreáció szakos hallgatója, Halász Bencének is sikerült érmet szereznie. A sportoló kalapácsvetésben háromszor is 80 méter fölé jutott, 80,63 méteres dobásával – a német és az ukrán versenyzők mögött, a harmadik helyen végzett.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.