Megvan az ELTE új rektora

Az új rektor várhatóan július 31-ét követően kerül az ország legnagyobb, de jelentős gondokkal küszködő felsőoktatási intézményének élére.

  • Székács Linda

2025. február 24-én tartotta a rektorválasztó ülését az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusa. A szenátusi tagok titkos szavazását követően a három jelölt;

  • Darázs Lénárd egyetemi tanár, az ELTE általános rektorhelyettese,
  • Horváth Zoltán intézetvezető egyetemi tanár, korábbi dékán és nemzetközi rektorhelyettes,
  • Katz Sándor intézetigazgató egyetemi tanár, akadémikus

közül a Szenátus Darázs Lénárdot választotta az ország legnagyobb egyetemének élére.

"A Szenátus a mostani döntést megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízásról. A rektort a fenntartó miniszter ajánlására a köztársasági elnök nevezi ki" - írják.

 

Az ELTE Szenátusa 2025. február 24-i ülésén Darázs Lénárdot választotta az egyetem következő rektorává, aki 2025....

Posted by Eötvös Loránd Tudományegyetem - ELTE on Monday, February 24, 2025
Darázs Lénárd Borhy László helyére érkezhet, akinek a második ciklusa 2025. július 31-ig tart és az érvényben lévő szabályok szerint harmadjára már nem pályázhatott a rektori pozícióra.

Az új jelöltnek azonban nem lesz egyszerű dolga; a rektorválasztás napján az Átlátszó részletesen írt arról a nyílt titokról, hogy az egyik utolsó megmaradt álllami intézmény hónapok óta komoly gondokkal küszködik. A kiadásaik 2015 és 2023 között két és félszeresére nőttek, és bár a bevételeik ugyan szűken, de - a korábbi évek "maradványaival" ezeket ellensúlyozzák, az oktatók régóta esedékes béremelésére már nem jut keret.

„Bérpalettánk nem tekintő gazdagnak és jelentősnek, évek óta küzdünk a munkaerő-elvándorlással" - szerepel az egyetem által kiadott 2023-as jelentésben.

Az intézmény problémáinak megoldása egyébként mindhárom korábbi rektorjelölt programjában szerepelt, de különböző módokon és anélkül, hogy modellváltott egyetemmé formálnák a felsőoktatási intézményt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.