Az új rektor várhatóan július 31-ét követően kerül az ország legnagyobb, de jelentős gondokkal küszködő felsőoktatási intézményének élére.
2025. február 24-én tartotta a rektorválasztó ülését az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szenátusa. A szenátusi tagok titkos szavazását követően a három jelölt;
közül a Szenátus Darázs Lénárdot választotta az ország legnagyobb egyetemének élére.
"A Szenátus a mostani döntést megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízásról. A rektort a fenntartó miniszter ajánlására a köztársasági elnök nevezi ki" - írják.
Az ELTE Szenátusa 2025. február 24-i ülésén Darázs Lénárdot választotta az egyetem következő rektorává, aki 2025....
Posted by Eötvös Loránd Tudományegyetem - ELTE on Monday, February 24, 2025
Az új jelöltnek azonban nem lesz egyszerű dolga; a rektorválasztás napján az Átlátszó részletesen írt arról a nyílt titokról, hogy az egyik utolsó megmaradt álllami intézmény hónapok óta komoly gondokkal küszködik. A kiadásaik 2015 és 2023 között két és félszeresére nőttek, és bár a bevételeik ugyan szűken, de - a korábbi évek "maradványaival" ezeket ellensúlyozzák, az oktatók régóta esedékes béremelésére már nem jut keret.
„Bérpalettánk nem tekintő gazdagnak és jelentősnek, évek óta küzdünk a munkaerő-elvándorlással" - szerepel az egyetem által kiadott 2023-as jelentésben.
Az intézmény problémáinak megoldása egyébként mindhárom korábbi rektorjelölt programjában szerepelt, de különböző módokon és anélkül, hogy modellváltott egyetemmé formálnák a felsőoktatási intézményt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
