2,7 milliárd forintos támogatással felújítások indulnak az ELTE több épületében

A forrásokat az egyetem budapesti és szombathelyi létesítményeinek felújítására, korszerűsítésére fordítják. A fejlesztések célja, hogy a létesítmények korszerű és a hallgatók igényeihez minden szempontból igazodó környezetet biztosítsanak.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem sikeresen pályázott a KEHOP+ 4.1.3. és 4.1.4. konstrukciók keretében összesen 2,7 milliárd forint támogatásra. Ennek okán 2025 októberében megkezdődnek a munkálatok a lágymányosi kampusz északi tömbjében, a közismert „lepény épületben” – közölte az ELTE.

A beruházás részeként teljesen megújul az épület fűtési rendszere, új függönyfalat kap az épületrész, valamint kicserélik a lámpatesteket is. A felújítás várhatóan 2026 harmadik negyedévében fejeződik be.

10 milliárd forintból újul meg az MCC pécsi bázisa

A támogatás nemcsak a fővárosi helyszínt érinti: Szombathelyen is több épület korszerűsítése indul. Az ELTE Savaria Egyetemi Központ Pável Ágoston Kollégiumának Magyar László utcai és Ady Endre téri épületeiben, valamint a SEK „D” épületében átfogó energetikai fejlesztés valósul meg. A munkálatok magukban foglalják a szigetelés cseréjét is.

„A rekonstrukció után az ELTE komfortosabb szálláslehetőséget tud majd biztosítani a Szombathelyen tanuló, rászoruló hallgatói számára” – írja az egyetem

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.