A forrásokat az egyetem budapesti és szombathelyi létesítményeinek felújítására, korszerűsítésére fordítják. A fejlesztések célja, hogy a létesítmények korszerű és a hallgatók igényeihez minden szempontból igazodó környezetet biztosítsanak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem sikeresen pályázott a KEHOP+ 4.1.3. és 4.1.4. konstrukciók keretében összesen 2,7 milliárd forint támogatásra. Ennek okán 2025 októberében megkezdődnek a munkálatok a lágymányosi kampusz északi tömbjében, a közismert „lepény épületben” – közölte az ELTE.
A beruházás részeként teljesen megújul az épület fűtési rendszere, új függönyfalat kap az épületrész, valamint kicserélik a lámpatesteket is. A felújítás várhatóan 2026 harmadik negyedévében fejeződik be.
10 milliárd forintból újul meg az MCC pécsi bázisa
A támogatás nemcsak a fővárosi helyszínt érinti: Szombathelyen is több épület korszerűsítése indul. Az ELTE Savaria Egyetemi Központ Pável Ágoston Kollégiumának Magyar László utcai és Ady Endre téri épületeiben, valamint a SEK „D” épületében átfogó energetikai fejlesztés valósul meg. A munkálatok magukban foglalják a szigetelés cseréjét is.
„A rekonstrukció után az ELTE komfortosabb szálláslehetőséget tud majd biztosítani a Szombathelyen tanuló, rászoruló hallgatói számára” – írja az egyetem
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
