2,7 milliárd forintos támogatással felújítások indulnak az ELTE több épületében

A forrásokat az egyetem budapesti és szombathelyi létesítményeinek felújítására, korszerűsítésére fordítják. A fejlesztések célja, hogy a létesítmények korszerű és a hallgatók igényeihez minden szempontból igazodó környezetet biztosítsanak.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem sikeresen pályázott a KEHOP+ 4.1.3. és 4.1.4. konstrukciók keretében összesen 2,7 milliárd forint támogatásra. Ennek okán 2025 októberében megkezdődnek a munkálatok a lágymányosi kampusz északi tömbjében, a közismert „lepény épületben” – közölte az ELTE.

A beruházás részeként teljesen megújul az épület fűtési rendszere, új függönyfalat kap az épületrész, valamint kicserélik a lámpatesteket is. A felújítás várhatóan 2026 harmadik negyedévében fejeződik be.

10 milliárd forintból újul meg az MCC pécsi bázisa

A támogatás nemcsak a fővárosi helyszínt érinti: Szombathelyen is több épület korszerűsítése indul. Az ELTE Savaria Egyetemi Központ Pável Ágoston Kollégiumának Magyar László utcai és Ady Endre téri épületeiben, valamint a SEK „D” épületében átfogó energetikai fejlesztés valósul meg. A munkálatok magukban foglalják a szigetelés cseréjét is.

„A rekonstrukció után az ELTE komfortosabb szálláslehetőséget tud majd biztosítani a Szombathelyen tanuló, rászoruló hallgatói számára” – írja az egyetem

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.