Megjelent a THE 2026-os egyetemi rangsora

Bekerült még egy magyar egyetem a listába, hátrébb csúszott a MATE, minden nagyobb vidéki és fővárosi egyetemet megelőz a Semmelweis és az Óbudai Egyetem. Mutatjuk a THE idei rangsorát.

  • Székács Linda

Nyilvánosságra hozta a 2026-os egyetemi rangsorát a Times Higher Education.

A listába idén összesen 12 magyar egyetem került be. A legmagasabb helyezést a Semmelweis Egyetem érte el, ami idén a rangsor 251-300. helyét szerezte meg. A második magyar egyetem pedig a THE rangsora szerint az Óbudai Egyetem lett, ami tavalyhoz hasonlóan idén is a 601-800, helyen végzett, ezzel megelőzve az ELTE-t, a BME-t és a legnagyobb vidéki felsőoktatási intézményeket is.

A THE rangsort egyébként öt fő terület alapján állítják össze. Ez az öt terület az

  • oktatás,
  • kutatási környezet,
  • kutatási minőség,
  • nemzetközi elismertség,
  • ipari együttműködés.

„Az intézmények pontszámát gazdag teljesítménymutatók alapján számítják, amelyek globális adatokra és átfogó reputációs felmérésekre épülnek” – írja a közleményében az ÓE.

A magyar egyetemek helyezései sorrendben a következőképp alakultak:

  1. Semmelweis Egyetem – 251-300.
  2. Óbudai Egyetem – 601-800.
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem – 801-1000.
  4. Debreceni Egyetem – 801-1000.
  5. Pécsi Tudományegyetem – 1001-1200.
  6. Szegedi Tudományegyetem – 1001-1200.
  7. Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem – 1201-1500.
  8. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem – 1201-1500.
  9. Pázmány Péter Katolikus Egyetem – 1500+
  10. Széchenyi István Egyetem – 1500+
  11. Miskolci Egyetem – 1500+
  12. Pannon Egyetem – 1500+

A rangsor egyébként tavalyhoz képest több pontban is átrendeződött. Visszacsúszott egy kategóriát a 2025-ös rangsorban még 1001-1200. helyen szereplő MATE, és míg tavaly 11 felsőoktatási intézmény szerepelt a listában, idén már 12. Felkerült ugyanis az 1500+ kategóriában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is.

Reporterként szerepel továbbá a listában a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Metropolitan Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Neumann János Egyetem és a Soproni Egyetem. Ez azt jelenti, hogy ezek az intézmények szolgáltattak adatokat, de a rangsorba egyelőre még nem kerültek be.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.