Lehet 220 de 350 is - ezeken a szakokon vannak minimumponthatárok 2025-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Vannak szakok, amiken nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást, egyes képzéseken viszont magasra teszik a lécet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

  • Székács Linda

Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Míg a korábbi szabályozás szerint addig

  • 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
  • 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
  • 50 pont alatt pedig mesterképzésre

sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.

Az egyetemek többségén nincs egységes szabályozás. Vannak szakok, amiken nem kell minimumponthatárt megugrani a bejutáshoz, máshol ez a szám 200 és 420 között is mozoghat.

Mutatjuk, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen milyen szakokon vannak minimumponthatárok, és hány pontot kell elérni ahhoz, hogy ezeken legyen esély a bejutásra:

Állam- és Jogtudományi Kar

  • igazságügyi igazgatási - 280 pont
  • politikatudományok - 280 pont
  • személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási - 280 pont

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

  • gyógypedagógia - 220 pont

Bölcsészettudományi Kar

  • anglisztika - 280 pont
  • germanisztika (skandinavisztika) - 280 pont
  • keleti nyelvek és kultúrák (japán) - 280 pont
  • keleti nyelvek és kultúrák (koreai) - 280 pont
  • kommunikáció- és médiatudomány - 280 pont
  • régészet - 280 pont
  • szabad bölcsészet - 280 pont
  • zenekultúra - 280 pont

Gazdaságtudományi Kar

Nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást a karon elérhető egyik alapképzésen sem.

Informatikai Kar

  • gépészmérnöki - 300 pont
  • műszaki menedzser- 280 pont
  • programtervező informatikus - 300 pont

Pedagógiai és Pszichológiai Kar

  • edző - 280 pont
  • emberi erőforrások - 280 pont
  • közösségszervezés - 280 pont
  • pedagógia - 280 pont
  • pszichológia – 350 pont
  • rekreáció és életmód - 280 pont
  • sportszervezés - 280 pont

Tanító- és Óvóképző Kar

Nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást a karon elérhető egyik alapképzésen sem.

Társadalomtudományi Kar

  • alkalmazott közgazdaságtan - 320 pont
  • gazdálkodási és menedzsment (Szombathely) - 280 pont
  • kereskedelem és marketing (Szombathely) - 280 pont
  • nemzetközi tanulmányok - 320 pont
  • pénzügy és számvitel (Szombathely) - 280 pont
  • szociális munka - 300 pont
  • szociológia - 320 pont
  • turizmus-vendéglátás (Szombathely) - 280 pont

Természettudományi Kar

Nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást a karon elérhető egyik alapképzésen sem.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.