422, 419 - ilyen pontokat húztak az ELTE legnépszerűbb alapképzésein

Az öt legnépszerűbb képzés közül négyen is jócskán 400 pont felett húzták meg a határt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén is megőrizte vezető helyét a felsőoktatási jelentkezések terén: összesen 33 ezren jelölték meg, közülük pedig 18 237-an első helyen.

2025-es felvételi ponthatárok

Így alakulnak a ponthatárok az egyetem legnépszerűbb államilag támogatott, nappalis képzésein:

gazdálkodási és menedzsment: 422 pont

kereskedelem és marketing: 419 pont

nemzetközi gazdálkodás: 433 pont

programtervező informatikus: 385 pont

kommunikáció- és médiatudomány: 445 pont

Az összes ponthatárt ide kattintva tudjátok megtekinteni.

A ponthatárhúzásról szóló tudósításunkat pedig itt tudjátok követni:

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István