1961-ben Kuba történelmet írt: alig nyolc hónap alatt szinte teljesen felszámolták az írástudatlanságot. A forradalmi kampány egyik legkülönlegesebb vonása az volt, hogy tízezrével vonultak vidékre a 14–17 éves városi diákok, akik önkéntesként tanították meg a legeldugottabb falvak lakóit írni és olvasni – gyakran olajlámpa fényénél, munkaidő után.
1960-ban, szeptember 26-án Fidel Castro, Kuba elnöke a történelem leghosszabb ENSZ-közgyűlési beszédében – amely 4 óra 29 percig tartott – többek között keményen bírálta az Egyesült Államok politikáját, és bejelentette: kormánya egy éven belül felszámolja az írástudatlanságot Kubában – kezdi az elemzését a Telex.
1961 áprilisában indult el a „1961 – Az oktatás éve” elnevezésű nemzeti program, amelybe több mint 250 000 önkéntest vontak be – köztük mintegy 105 000, 14–17 éves városi diákot. A résztvevők három fő csoportba tartoztak: a Conrado Benítez Brigád (fiatal diákok), a Patria o Muerte dolgozói brigád, és a hivatásos pedagógusok különítménye. Az önkéntesek vidéki településekre költöztek, gyakran olyan helyekre, ahol még villany sem volt, ezért a tanításhoz speciális lámpákat kaptak.
Bertha Benz: a nő, aki titokban elkötötte a világ első autóját, hogy meglátogathassa az édesanyját
A reform előtt a városlakók mindössze 11%-a, a vidéki felnőttek több mint 41%-a volt írástudatlan. A forradalom után a magasan képzett értelmiség egy része elhagyta az országot, így még sürgetőbbé vált az oktatási reform. Az önkéntesek nemcsak tanítottak, hanem a mindennapokban együtt éltek a tanítványaikkal, ezzel is erősítve a városi és vidéki lakosság közötti kapcsolatot. Castro jelmondata az induláskor az volt: „Tanítani és tanulni fogtok” – a cél az írás-olvasás mellett a társadalmi kohézió erősítése volt.
Minden negyedik nyolcadikos gyakorlatilag funkcionális analfabéta
A program alatt mintegy 707 000 ember vált írástudóvá, az analfabetizmus aránya 20–25%-ról 3,9%-ra csökkent – ez akkoriban világszinten az egyik legjobb mutató volt. Az új írástudók 55%-a nő volt, a szervezésben pedig kulcsszerepet játszott a Federación de Mujeres Cubanas (Kubai Nők Szövetsége) is, több mint 91 000 önkéntes nővel.
Az oktatási kampányt az Egyesült Államok külügyminisztériuma bírálta, mivel a használt tankönyvek kommunista propagandát is tartalmaztak. Ennek ellenére a program sikerét az ENSZ is elismerte. A Havanna külvárosában található, korábban Batista főhadiszállásaként működő épületben ma múzeum őrzi azokat a köszönőleveleket, amelyeket frissen írástudó kubaiak írtak Fidel Castrónak.
Nők, akiket félreértett a történelem
A program hosszú távú hatása is látványos: az 1953-as, forradalom előtti állapothoz képest, amikor a 6–12 éves gyerekek közel fele nem járt iskolába, 1970-re a beiskolázási arány 88%-ra, 1986-ra közel 100%-ra emelkedett. A kubai írástudási ráta ma is a világ élvonalában van, részben a program alapjaira építve.
A kampány öröksége nemzetközi szinten is érezhető: az egykori önkéntes diák, Leonela Relys később kifejlesztette a „Yo, sí puedo” („Igen, meg tudom csinálni!”) módszert, amelyet több mint 15 országban használtak sikeresen az analfabetizmus felszámolására, és amiért Kuba 2006-ban UNESCO-díjat kapott.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
