Ma is tanultam valamit: öt pontos szabályrendszer szerint nevezi el az IKEA a termékeit

Még arra is vonatkozik szabály, hogy hány betűből kell állnia a bútorok neveinek.

  • Rodler Lili

Biztos veletek is megesett már az, hogy barangoltatok az IKEA-ban és elmerengtetek a tárgyak nevein, amik számunkra kiejthetetlenek, sőt, egyesek kifejezetten viccesek is. Egyik kedvencem közülük a Blåhaj, ami igazából nem árul zsákbamacskát hiszen konkrétan az aranyos kék cápa plüss svéd neve, de jól esik kimondani. Viszont nemrég bizonyosodott be számomra, hogy a bútorok neveit nem egy random névgenerátorral rakják össze, hanem pontos szabályokat kell kövessenek az elnevezéskor.

Erről az IKEA-múzeum hivatalos Instagram oldala tett közzé egy posztot, amiben összefoglalták a termékelnevezés 5 aranyszabályát.

Egyébként maga Ingvar Kamprad, a népszerű bútoráruház alapítója volt az, aki elkezdett neveket adni a termékeiknek. Főleg azért, mert nehezére esett megjegyezni a gyári-számaikat, de mindemellett hitt abban is, hogy ha egy terméknek nevet adunk, akkor annak saját identitása is lesz, ami által növekszik az érzelmi értéke is.

Íme az IKEA termékek elnevezésinek 5 szabálya:

  1. A névnek pontosan 4-12 betű hosszúnak kell lennie.
  2. A legideálisabb, ha tartalmazza a svéd Ä, Å, Ö betűk valamelyikét, de a legjobb, ha többet is.
  3. A név nem jelentheti egy másik tárgy védjegyét, nem lehet családnév, illetve káromkodás.
  4. Minden termékkategóriának más elnevezési sémája van. Például az ágyneműket virágnevek után nevezik el, a függönyök lány nevet kapnak, a könyvespolcoknak pedig főleg fiúneveket választanak.
  5. A neveket minden esetben Svédországban, egészen pontosan Älmhultban az IKEA of Sweden AB-nál (az áruházlánc főhadiszállása) kell eldönteni.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.