Ma is tanultam valamit: öt pontos szabályrendszer szerint nevezi el az IKEA a termékeit

Még arra is vonatkozik szabály, hogy hány betűből kell állnia a bútorok neveinek.

  • Rodler Lili

Biztos veletek is megesett már az, hogy barangoltatok az IKEA-ban és elmerengtetek a tárgyak nevein, amik számunkra kiejthetetlenek, sőt, egyesek kifejezetten viccesek is. Egyik kedvencem közülük a Blåhaj, ami igazából nem árul zsákbamacskát hiszen konkrétan az aranyos kék cápa plüss svéd neve, de jól esik kimondani. Viszont nemrég bizonyosodott be számomra, hogy a bútorok neveit nem egy random névgenerátorral rakják össze, hanem pontos szabályokat kell kövessenek az elnevezéskor.

Erről az IKEA-múzeum hivatalos Instagram oldala tett közzé egy posztot, amiben összefoglalták a termékelnevezés 5 aranyszabályát.

Egyébként maga Ingvar Kamprad, a népszerű bútoráruház alapítója volt az, aki elkezdett neveket adni a termékeiknek. Főleg azért, mert nehezére esett megjegyezni a gyári-számaikat, de mindemellett hitt abban is, hogy ha egy terméknek nevet adunk, akkor annak saját identitása is lesz, ami által növekszik az érzelmi értéke is.

Íme az IKEA termékek elnevezésinek 5 szabálya:

  1. A névnek pontosan 4-12 betű hosszúnak kell lennie.
  2. A legideálisabb, ha tartalmazza a svéd Ä, Å, Ö betűk valamelyikét, de a legjobb, ha többet is.
  3. A név nem jelentheti egy másik tárgy védjegyét, nem lehet családnév, illetve káromkodás.
  4. Minden termékkategóriának más elnevezési sémája van. Például az ágyneműket virágnevek után nevezik el, a függönyök lány nevet kapnak, a könyvespolcoknak pedig főleg fiúneveket választanak.
  5. A neveket minden esetben Svédországban, egészen pontosan Älmhultban az IKEA of Sweden AB-nál (az áruházlánc főhadiszállása) kell eldönteni.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.