Ma is tanultam valamit: öt pontos szabályrendszer szerint nevezi el az IKEA a termékeit

Még arra is vonatkozik szabály, hogy hány betűből kell állnia a bútorok neveinek.

  • Rodler Lili

Biztos veletek is megesett már az, hogy barangoltatok az IKEA-ban és elmerengtetek a tárgyak nevein, amik számunkra kiejthetetlenek, sőt, egyesek kifejezetten viccesek is. Egyik kedvencem közülük a Blåhaj, ami igazából nem árul zsákbamacskát hiszen konkrétan az aranyos kék cápa plüss svéd neve, de jól esik kimondani. Viszont nemrég bizonyosodott be számomra, hogy a bútorok neveit nem egy random névgenerátorral rakják össze, hanem pontos szabályokat kell kövessenek az elnevezéskor.

Erről az IKEA-múzeum hivatalos Instagram oldala tett közzé egy posztot, amiben összefoglalták a termékelnevezés 5 aranyszabályát.

Egyébként maga Ingvar Kamprad, a népszerű bútoráruház alapítója volt az, aki elkezdett neveket adni a termékeiknek. Főleg azért, mert nehezére esett megjegyezni a gyári-számaikat, de mindemellett hitt abban is, hogy ha egy terméknek nevet adunk, akkor annak saját identitása is lesz, ami által növekszik az érzelmi értéke is.

Íme az IKEA termékek elnevezésinek 5 szabálya:

  1. A névnek pontosan 4-12 betű hosszúnak kell lennie.
  2. A legideálisabb, ha tartalmazza a svéd Ä, Å, Ö betűk valamelyikét, de a legjobb, ha többet is.
  3. A név nem jelentheti egy másik tárgy védjegyét, nem lehet családnév, illetve káromkodás.
  4. Minden termékkategóriának más elnevezési sémája van. Például az ágyneműket virágnevek után nevezik el, a függönyök lány nevet kapnak, a könyvespolcoknak pedig főleg fiúneveket választanak.
  5. A neveket minden esetben Svédországban, egészen pontosan Älmhultban az IKEA of Sweden AB-nál (az áruházlánc főhadiszállása) kell eldönteni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.