Napi tudomány: miért vannak pingvinek Afrikában?

A pingvineket általában a hideggel azonosítjuk, pedig melegebb vidékeken is élnek egyes fajok.

  • Székács Linda

Már méterekkel a víz előtt hasra fordulnak és így kúsznak az Atlanti-óceán felé az afrikai pingvinek a dél-afrikai Fokváros egyes partjain. Apró kis fekete-fehér madarak ezek, amik a homokban fészkelnek, nevelgetik a barna, pufi kis fiókáikat és vidáman fürdőznek az embernek még nyáron is túl hideg vízben. Ilyenkor pedig pláne, hiszen a Föld déli féltekén, így Dél-Afrikában is júniustól augusztusig tél van – igaz, havat és igazán hideget itt nem igazán tapasztalnak.

Mit keresnek akkor a hideget kedvelő, gyakran az Antarktisszal azonosított frakkos madarak Afrikában, ahol tavasszal és nyáron – nagyjából októbertől áprilisig - tikkasztó meleg van?

A válasz igazán egyszerű; egyes fajok a melegebb vidékeket kedvelik. Az Antarktiszon mindösszesen két pingvinfaj él; a császárpingvin, ami -60 fokban, a jégen költi a fiókáit olyan körülmények között, amik elől más állatok menekülnek. Illetve az Adélie-pingvin, ami a leggyakoribb pingvinfaj az Antarktiszon; jellemzően a partvidékeken fészkel, ellentétben a nagyobb fajtársaival, ami a kontinens belsejét és a jeget kedveli.

Ezen a két fajon kívül csak két másik; az álszíjas pingvin és az ezüstpingvin kedveli az igazán hideget, ezek azonban inkább a közeli szigeteken; a Shetland-szigeteken és a Falkland-szigeteken élnek, mintsem az Antarktiszon.

A többi pingvinfaj a melegebb vidékeket kedveli. Élnek pingvinek Dél-Amerika partjainál, Ausztráliában, Új-Zélandon, a Galápagos-szigeteken, illetve tehát Dél-Afrika és Namíbia partjain is.

Az afrikai pingvinek, vagyis pápaszemes pingvinek jóval kisebbek az Antarktiszon fészkelő császárpingvineknél; mindössze körülbelül 45 centis és 3 kilós madarak, amik a National Geographic szerint több tízezer éve itt élnek; egykor ugyanis Dél-Afrika ezen részét és az azt körülvevő szigeteket is jég borította.

Bár ez már hosszú ideje nincs így, a madarak alkalmazkodtak az itteni éghajlathoz és időjárási viszonyokhoz. Igaz, a számuk sajnos jelentősen csökkent. A kolóniák többnyire természetvédelmi területeken élnek, ahol állatvédők gondoskodnak arról, hogy biztonságban szaporodjanak, és ne veszélyeztessék őket halászhajók vagy az emberi terjeszkedés.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.