Napi tudomány: miért vannak pingvinek Afrikában?

A pingvineket általában a hideggel azonosítjuk, pedig melegebb vidékeken is élnek egyes fajok.

  • Székács Linda

Már méterekkel a víz előtt hasra fordulnak és így kúsznak az Atlanti-óceán felé az afrikai pingvinek a dél-afrikai Fokváros egyes partjain. Apró kis fekete-fehér madarak ezek, amik a homokban fészkelnek, nevelgetik a barna, pufi kis fiókáikat és vidáman fürdőznek az embernek még nyáron is túl hideg vízben. Ilyenkor pedig pláne, hiszen a Föld déli féltekén, így Dél-Afrikában is júniustól augusztusig tél van – igaz, havat és igazán hideget itt nem igazán tapasztalnak.

Mit keresnek akkor a hideget kedvelő, gyakran az Antarktisszal azonosított frakkos madarak Afrikában, ahol tavasszal és nyáron – nagyjából októbertől áprilisig - tikkasztó meleg van?

A válasz igazán egyszerű; egyes fajok a melegebb vidékeket kedvelik. Az Antarktiszon mindösszesen két pingvinfaj él; a császárpingvin, ami -60 fokban, a jégen költi a fiókáit olyan körülmények között, amik elől más állatok menekülnek. Illetve az Adélie-pingvin, ami a leggyakoribb pingvinfaj az Antarktiszon; jellemzően a partvidékeken fészkel, ellentétben a nagyobb fajtársaival, ami a kontinens belsejét és a jeget kedveli.

Ezen a két fajon kívül csak két másik; az álszíjas pingvin és az ezüstpingvin kedveli az igazán hideget, ezek azonban inkább a közeli szigeteken; a Shetland-szigeteken és a Falkland-szigeteken élnek, mintsem az Antarktiszon.

A többi pingvinfaj a melegebb vidékeket kedveli. Élnek pingvinek Dél-Amerika partjainál, Ausztráliában, Új-Zélandon, a Galápagos-szigeteken, illetve tehát Dél-Afrika és Namíbia partjain is.

Az afrikai pingvinek, vagyis pápaszemes pingvinek jóval kisebbek az Antarktiszon fészkelő császárpingvineknél; mindössze körülbelül 45 centis és 3 kilós madarak, amik a National Geographic szerint több tízezer éve itt élnek; egykor ugyanis Dél-Afrika ezen részét és az azt körülvevő szigeteket is jég borította.

Bár ez már hosszú ideje nincs így, a madarak alkalmazkodtak az itteni éghajlathoz és időjárási viszonyokhoz. Igaz, a számuk sajnos jelentősen csökkent. A kolóniák többnyire természetvédelmi területeken élnek, ahol állatvédők gondoskodnak arról, hogy biztonságban szaporodjanak, és ne veszélyeztessék őket halászhajók vagy az emberi terjeszkedés.

 

Hozzászólások

„Nagyon gyorsan beszélnek, ha több szót kell beírnom másodpercek alatt, mindig elveszek” – a hallott szövegértés volt a legnehezebb az emelt angolérettségin

Összességében korrekt volt az idei emelt szintű angolérettségi, nem tartogatott sok meglepetést, és „csak egy kicsit volt nehezebb” mint a tavalyi középszintű feladatsor a megkérdezett diákok szerint. Csak a hallott szövegértés tempója volt gyors, és több helyes válasz is lehetséges volt.