A tanulóvezetők több mint fele elhasal az első vizsgán

A megkérdezettek szerint nem az oktatókkal és nem is a vizsgakövetelményekkel van a baj.

A HVG felmérése szerint - amiben tizenegy, véletlenszerűen kiválasztott autósiskola átlagát vizsgálták - egyre többen buknak meg a B kategóriás forgalmi vizsgán.

Míg 2020-ban a sikerességi arány 50% felett volt, 2024-ben már 42% alá csökkent, az év végén pedig a vizsgázók több mint 60%-a megbukott.

Kingl László, az AVOSZ elnöke szerint ennek oka részben a megváltozott közlekedési környezet, részben pedig a tanulók képességeinek átalakulása – a digitális világban felnövő fiatalok kevésbé fejlett motorikus készségekkel rendelkeznek. Emellett a tanulók gyakran túl hamar mennek vizsgázni a kötelező óraszám letelte után, ami szintén hozzájárul a magas bukási arányhoz.

Így igényelhetitek vissza a KRESZ tanfolyam és vizsga árát.

Pető Attila, közlekedési szakoktató arról nyilatkozott a lapnak, hogy az okok között szerepel „a forgalom nagysága és összetettsége, amely elsősorban a Budapesten vizsgázóknak jelent problémát.” De a tanulók hozzáállása sem könnyíti meg a helyzetet, sokan ugyanis meg vannak győződve arról, hogy 30 óra elég nekik ahhoz, hogy sikeresen teljesítsék a vizsgát - míg Pető szerint ma átlagosan 49 óra kell a jogosítvány megszerzéséhez.

Mindjárt vége a tanévnek és az iskolák többsége még mindig nem szervezett KRESZ-vizsgát a diákoknak.

A bukás leggyakoribb oka azonban a stressz, amin nem segít, ha valótlan elvárásokat támasztanak maguk elé a tanulók

- állítja a szakoktató, aki úgy gondolja, hogy a bukások növekvő tendenciája egy ideig nem is fog megváltozni. „Ami könnyebbséget jelenthet a leendő sofőröknek, az az automata váltós autók elterjedése”, ugyanis egyre többen választják ezt a fajta autót, mikor vezetni tanulnak.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.