A megkérdezettek szerint nem az oktatókkal és nem is a vizsgakövetelményekkel van a baj.
A HVG felmérése szerint - amiben tizenegy, véletlenszerűen kiválasztott autósiskola átlagát vizsgálták - egyre többen buknak meg a B kategóriás forgalmi vizsgán.
Míg 2020-ban a sikerességi arány 50% felett volt, 2024-ben már 42% alá csökkent, az év végén pedig a vizsgázók több mint 60%-a megbukott.
Kingl László, az AVOSZ elnöke szerint ennek oka részben a megváltozott közlekedési környezet, részben pedig a tanulók képességeinek átalakulása – a digitális világban felnövő fiatalok kevésbé fejlett motorikus készségekkel rendelkeznek. Emellett a tanulók gyakran túl hamar mennek vizsgázni a kötelező óraszám letelte után, ami szintén hozzájárul a magas bukási arányhoz.
Így igényelhetitek vissza a KRESZ tanfolyam és vizsga árát.
Pető Attila, közlekedési szakoktató arról nyilatkozott a lapnak, hogy az okok között szerepel „a forgalom nagysága és összetettsége, amely elsősorban a Budapesten vizsgázóknak jelent problémát.” De a tanulók hozzáállása sem könnyíti meg a helyzetet, sokan ugyanis meg vannak győződve arról, hogy 30 óra elég nekik ahhoz, hogy sikeresen teljesítsék a vizsgát - míg Pető szerint ma átlagosan 49 óra kell a jogosítvány megszerzéséhez.
Mindjárt vége a tanévnek és az iskolák többsége még mindig nem szervezett KRESZ-vizsgát a diákoknak.
A bukás leggyakoribb oka azonban a stressz, amin nem segít, ha valótlan elvárásokat támasztanak maguk elé a tanulók
- állítja a szakoktató, aki úgy gondolja, hogy a bukások növekvő tendenciája egy ideig nem is fog megváltozni. „Ami könnyebbséget jelenthet a leendő sofőröknek, az az automata váltós autók elterjedése”, ugyanis egyre többen választják ezt a fajta autót, mikor vezetni tanulnak.