Legboldogabb országok 2026: Finnország már kilencedik éve az első – a fiatalok jólléte viszont romlik

A legfrissebb jelentés szerint Finnország ismét a világ legboldogabb országa lett, miközben a kutatók a közösségi média túlzott használatának veszélyeire is figyelmeztetnek.

  • Eduline/MTI

A World Happiness Report 2026 rangsora alapján Finnország már kilencedik éve vezeti a listát. A jelentést az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre kutatói készítették, és összesen 147 ország életelégedettségét vizsgálták - írja az MTI.

A rangsor olyan szempontok alapján készül, mint a gazdasági helyzet, az egészség, a szabadságérzet, a társadalmi bizalom és a korrupció megítélése.

Az élmezőnyt továbbra is az északi országok uralják: Izland, Dánia és Svédország is a legjobbak között van. Rajtuk kívül Costa Rica került még be a top 5-be. A 6–10. helyen Norvégia, Hollandia, Izrael, Luxemburg és Svájc szerepelnek.

Európában már vegyesebb a kép: Németország javított a helyezésén, és a 17. lett, míg Ausztria visszacsúszott a 19. helyre. Az Egyesült Államok a 23. helyen áll, a lista végén pedig Afganisztán található.

A hosszabb távú adatokból az látszik, hogy az elmúlt 15 évben több közép- és kelet-európai országban nőtt a boldogságszint, miközben több nyugati országban inkább csökkenés figyelhető meg.

A közösségi média hatása a fiatalokra

A 2026-os jelentés egyik fő témája a közösségi média hatása volt. A kutatók szerint a túl sok használat összefügg a fiatalok alacsonyabb életelégedettségével. Ez különösen a lányoknál látványos: akik napi 5-7 óránál többet töltöttek a közösségi médiában, érezhetően rosszabbul értékelték a saját jóllétüket.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a fiatalok jólléte főleg az angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott az elmúlt másfél évtizedben, míg a világ más részein inkább javult.

Fontos azonban, hogy nem minden online tevékenység káros. Azok a platformok, amelyek a kapcsolattartást segítik, akár pozitív hatással is lehetnek, míg az algoritmusok által vezérelt, főleg passzívan fogyasztott tartalmak - például az influenszerekhez kötődő felületek - inkább rontják a fiatalok jóllétét.

2025 decemberében az ausztrál kormány tíz közösségi platform esetében 13-ról 16 évre emelte a korhatárt. Más országok - köztük Dánia, Franciaország és Spanyolország - is hasonló szabályozást terveznek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.