Legboldogabb országok 2026: Finnország már kilencedik éve az első – a fiatalok jólléte viszont romlik

A legfrissebb jelentés szerint Finnország ismét a világ legboldogabb országa lett, miközben a kutatók a közösségi média túlzott használatának veszélyeire is figyelmeztetnek.

  • Eduline/MTI

A World Happiness Report 2026 rangsora alapján Finnország már kilencedik éve vezeti a listát. A jelentést az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre kutatói készítették, és összesen 147 ország életelégedettségét vizsgálták - írja az MTI.

A rangsor olyan szempontok alapján készül, mint a gazdasági helyzet, az egészség, a szabadságérzet, a társadalmi bizalom és a korrupció megítélése.

Az élmezőnyt továbbra is az északi országok uralják: Izland, Dánia és Svédország is a legjobbak között van. Rajtuk kívül Costa Rica került még be a top 5-be. A 6–10. helyen Norvégia, Hollandia, Izrael, Luxemburg és Svájc szerepelnek.

Európában már vegyesebb a kép: Németország javított a helyezésén, és a 17. lett, míg Ausztria visszacsúszott a 19. helyre. Az Egyesült Államok a 23. helyen áll, a lista végén pedig Afganisztán található.

A hosszabb távú adatokból az látszik, hogy az elmúlt 15 évben több közép- és kelet-európai országban nőtt a boldogságszint, miközben több nyugati országban inkább csökkenés figyelhető meg.

A közösségi média hatása a fiatalokra

A 2026-os jelentés egyik fő témája a közösségi média hatása volt. A kutatók szerint a túl sok használat összefügg a fiatalok alacsonyabb életelégedettségével. Ez különösen a lányoknál látványos: akik napi 5-7 óránál többet töltöttek a közösségi médiában, érezhetően rosszabbul értékelték a saját jóllétüket.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a fiatalok jólléte főleg az angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott az elmúlt másfél évtizedben, míg a világ más részein inkább javult.

Fontos azonban, hogy nem minden online tevékenység káros. Azok a platformok, amelyek a kapcsolattartást segítik, akár pozitív hatással is lehetnek, míg az algoritmusok által vezérelt, főleg passzívan fogyasztott tartalmak - például az influenszerekhez kötődő felületek - inkább rontják a fiatalok jóllétét.

2025 decemberében az ausztrál kormány tíz közösségi platform esetében 13-ról 16 évre emelte a korhatárt. Más országok - köztük Dánia, Franciaország és Spanyolország - is hasonló szabályozást terveznek.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.