Legboldogabb országok 2026: Finnország már kilencedik éve az első – a fiatalok jólléte viszont romlik

A legfrissebb jelentés szerint Finnország ismét a világ legboldogabb országa lett, miközben a kutatók a közösségi média túlzott használatának veszélyeire is figyelmeztetnek.

  • Eduline/MTI

A World Happiness Report 2026 rangsora alapján Finnország már kilencedik éve vezeti a listát. A jelentést az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre kutatói készítették, és összesen 147 ország életelégedettségét vizsgálták - írja az MTI.

A rangsor olyan szempontok alapján készül, mint a gazdasági helyzet, az egészség, a szabadságérzet, a társadalmi bizalom és a korrupció megítélése.

Az élmezőnyt továbbra is az északi országok uralják: Izland, Dánia és Svédország is a legjobbak között van. Rajtuk kívül Costa Rica került még be a top 5-be. A 6–10. helyen Norvégia, Hollandia, Izrael, Luxemburg és Svájc szerepelnek.

Európában már vegyesebb a kép: Németország javított a helyezésén, és a 17. lett, míg Ausztria visszacsúszott a 19. helyre. Az Egyesült Államok a 23. helyen áll, a lista végén pedig Afganisztán található.

A hosszabb távú adatokból az látszik, hogy az elmúlt 15 évben több közép- és kelet-európai országban nőtt a boldogságszint, miközben több nyugati országban inkább csökkenés figyelhető meg.

A közösségi média hatása a fiatalokra

A 2026-os jelentés egyik fő témája a közösségi média hatása volt. A kutatók szerint a túl sok használat összefügg a fiatalok alacsonyabb életelégedettségével. Ez különösen a lányoknál látványos: akik napi 5-7 óránál többet töltöttek a közösségi médiában, érezhetően rosszabbul értékelték a saját jóllétüket.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a fiatalok jólléte főleg az angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott az elmúlt másfél évtizedben, míg a világ más részein inkább javult.

Fontos azonban, hogy nem minden online tevékenység káros. Azok a platformok, amelyek a kapcsolattartást segítik, akár pozitív hatással is lehetnek, míg az algoritmusok által vezérelt, főleg passzívan fogyasztott tartalmak - például az influenszerekhez kötődő felületek - inkább rontják a fiatalok jóllétét.

2025 decemberében az ausztrál kormány tíz közösségi platform esetében 13-ról 16 évre emelte a korhatárt. Más országok - köztük Dánia, Franciaország és Spanyolország - is hasonló szabályozást terveznek.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.