Legboldogabb országok 2026: Finnország már kilencedik éve az első – a fiatalok jólléte viszont romlik

A legfrissebb jelentés szerint Finnország ismét a világ legboldogabb országa lett, miközben a kutatók a közösségi média túlzott használatának veszélyeire is figyelmeztetnek.

  • Eduline/MTI

A World Happiness Report 2026 rangsora alapján Finnország már kilencedik éve vezeti a listát. A jelentést az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre kutatói készítették, és összesen 147 ország életelégedettségét vizsgálták - írja az MTI.

A rangsor olyan szempontok alapján készül, mint a gazdasági helyzet, az egészség, a szabadságérzet, a társadalmi bizalom és a korrupció megítélése.

Az élmezőnyt továbbra is az északi országok uralják: Izland, Dánia és Svédország is a legjobbak között van. Rajtuk kívül Costa Rica került még be a top 5-be. A 6–10. helyen Norvégia, Hollandia, Izrael, Luxemburg és Svájc szerepelnek.

Európában már vegyesebb a kép: Németország javított a helyezésén, és a 17. lett, míg Ausztria visszacsúszott a 19. helyre. Az Egyesült Államok a 23. helyen áll, a lista végén pedig Afganisztán található.

A hosszabb távú adatokból az látszik, hogy az elmúlt 15 évben több közép- és kelet-európai országban nőtt a boldogságszint, miközben több nyugati országban inkább csökkenés figyelhető meg.

A közösségi média hatása a fiatalokra

A 2026-os jelentés egyik fő témája a közösségi média hatása volt. A kutatók szerint a túl sok használat összefügg a fiatalok alacsonyabb életelégedettségével. Ez különösen a lányoknál látványos: akik napi 5-7 óránál többet töltöttek a közösségi médiában, érezhetően rosszabbul értékelték a saját jóllétüket.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a fiatalok jólléte főleg az angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott az elmúlt másfél évtizedben, míg a világ más részein inkább javult.

Fontos azonban, hogy nem minden online tevékenység káros. Azok a platformok, amelyek a kapcsolattartást segítik, akár pozitív hatással is lehetnek, míg az algoritmusok által vezérelt, főleg passzívan fogyasztott tartalmak - például az influenszerekhez kötődő felületek - inkább rontják a fiatalok jóllétét.

2025 decemberében az ausztrál kormány tíz közösségi platform esetében 13-ról 16 évre emelte a korhatárt. Más országok - köztük Dánia, Franciaország és Spanyolország - is hasonló szabályozást terveznek.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.