Jelentősen visszaesett, a 2024-es 56. helyezése után csak a 69. lett Magyarország a világ legboldogabb országait listázó World Happiness Report felmérésen 2025-ben.
A boldogság nemzetközi világnapján nyilvánosságra hozott World Happiness Reportban az országokat hat fontos tényező; a
szerint rangsorolták.
A válaszadóknak egy 1-től 10-es listán kellett értékelniük ezeket. A legrosszabbnak értelemszerűen az 1-es, míg a legjobbnak a 10-es értékelés számított.
A listát végül a 2022-2024 között felvett adatok alapján állították össze. Eszerint a vikág legboldogabb országa zsinórban 8. alkalommal Finnország lett.
Ezt követi
Anomália, hogy a listában Izrael még mindig a 8. helyen szerepel, holott az ország 2023 óta háborúban áll a Hamásszal. Ugyanakkor itt érdemes észben tartani, hogy a rangsort három év átlagos értékelései alapján állítják össze, tehát olyan értékelések is beleszámítanak, amiket a háború kirobbanása előtt vettek fel.
A térség legboldogtalanabb nemzete vagyunk
Magyarország idén a 69. lett a rangsorban, ez azonban közel sem a legrosszabb eredménye. 2012-ben voltunk a legkevésbé boldogok; ekkor a lista 110. helyén szerepeltünk. Azóta tehát jelentősen javult a helyzet, ugyanakkor a kelet-európai térségben még mindig mi vagyunk a legboldogtalanabb nemzet.
Ausztria az idei listában 17., Csehország a 20., Lengyelország a 26., Szerbia a 31., Románia a 35., Szlovákia az 50. lett, a háborúban álló szomszédunk, Ukrajna pedig a 111.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
