Boldogtalanabbak vagyunk, mint egy évvel ezelőtt - megjelent a 2025-ös World Happiness Report

Jelentősen visszaesett, a 2024-es 56. helyezése után csak a 69. lett Magyarország a világ legboldogabb országait listázó World Happiness Report felmérésen 2025-ben.

  • Székács Linda

A boldogság nemzetközi világnapján nyilvánosságra hozott World Happiness Reportban az országokat hat fontos tényező; a

    • szociális támogatások,
    • egy főre jutó GDP,
    • várható élettartam,
    • szabadság,
    • nagylelkűség,
    • a korrupció észlelése

    szerint rangsorolták.

    A válaszadóknak egy 1-től 10-es listán kellett értékelniük ezeket. A legrosszabbnak értelemszerűen az 1-es, míg a legjobbnak a 10-es értékelés számított.

    A listát végül a 2022-2024 között felvett adatok alapján állították össze. Eszerint a vikág legboldogabb országa zsinórban 8. alkalommal Finnország lett.

    Ezt követi

    • Dánia
    • Izland
    • Svédország
    • Hollandia
    • Costa Rica
    • Norvégia
    • Izrael
    • Luxemburg
    • Mexikó

    Anomália, hogy a listában Izrael még mindig a 8. helyen szerepel, holott az ország 2023 óta háborúban áll a Hamásszal. Ugyanakkor itt érdemes észben tartani, hogy a rangsort három év átlagos értékelései alapján állítják össze, tehát olyan értékelések is beleszámítanak, amiket a háború kirobbanása előtt vettek fel.

    A térség legboldogtalanabb nemzete vagyunk

    Magyarország idén a 69. lett a rangsorban, ez azonban közel sem a legrosszabb eredménye. 2012-ben voltunk a legkevésbé boldogok; ekkor a lista 110. helyén szerepeltünk. Azóta tehát jelentősen javult a helyzet, ugyanakkor a kelet-európai térségben még mindig mi vagyunk a legboldogtalanabb nemzet.

    Ausztria az idei listában 17., Csehország a 20., Lengyelország a 26., Szerbia a 31., Románia a 35., Szlovákia az 50. lett, a háborúban álló szomszédunk, Ukrajna pedig a 111.

     

    Hozzászólások

    „Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

    Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

    Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

    A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

    Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

    Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.