Egyre súlyosabb mentális és viselkedési problémákat tapasztalnak az iskolákban a brit pedagógusok - szerintük ebben kulcsszerepe van a szabályozatlan közösségimédia-használatnak, ezért jogszabályi tiltást sürgetnek a 16 év alattiak számára.
A közösségi média 16 év alattiak számára történő betiltását sürgeti a brit kormánynál az Egyesült Királyság egyik legnagyobb pedagógus-szakszervezete, a NASUWT. A tanárok szerint a fiatalok kontrollálatlan online jelenléte egyre komolyabb hatással van az iskolai viselkedésre, a figyelemre és a mentális egészségre - írja a The Guardian.
A szakszervezet arra hivatkozik, hogy egyre több bizonyíték mutatja: a közösségi oldalak nemcsak elvonják a diákok figyelmét, hanem hozzájárulnak az agresszív, bántalmazó magatartás terjedéséhez is. Emellett a gyerekek gyakran találkoznak erőszakos vagy szexuális tartalmakkal, amelyek komoly károkat okozhatnak.
A gyerekek nem tanulnak meg beszélgetni, és erről is a képernyő tehet
A NASUWT felmérése szerint a tanárok 81 százaléka tapasztalt növekedést az erőszakos vagy bántó viselkedésben az elmúlt évben, és közel 60 százalékuk a közösségi médiát tartja az egyik fő kiváltó oknak. Egy másik kutatásban a pedagógusok csaknem 90 százaléka támogatná a törvényben rögzített tiltást.
„A tanárok nap mint nap szembesülnek egy olyan online környezet következményeivel, amelyet nem gyerekeknek terveztek”
- fogalmazott Matt Wrack, a szakszervezet főtitkára. Szerinte a technológiai cégek csak akkor lépnek felelősen, ha erre jogszabályok kényszerítik őket.
Nem példa nélküli a kezdeményezés: Ausztráliában már életbe lépett egy hasonló korlátozás, bár annak hatásait még vizsgálják. Közben brit oktatási vezetők és az iskolai felügyelet is többször jelezte, hogy a közösségi média rontja a diákok koncentrációját és felerősíti a viselkedési problémákat.
Újabb országban tiltják be az okostelefonok használatát az általános iskolákban
A brit kormány szerint ugyanakkor már most is történtek lépések a gyerekek online védelmében, és az iskolák többsége korlátozza a mobiltelefon-használatot a tanítás ideje alatt. A vita azonban egyre erősebb: a kérdés már nem az, hogy hatással van-e a közösségi média a gyerekekre, hanem az, hogy szükség van-e teljes tiltásra.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
