Az Instagram szülői felügyeleti eszközeit használó családok hamarosan értesítést kapnak arról, ha gyerekük ismételten öngyilkossággal vagy önkárosítással kapcsolatos kifejezésekre keres rá a platformon.
Ez az első alkalom, hogy az anyavállalat, a Meta nemcsak letiltja az ilyen jellegű kereséseket, és külső segítségnyújtó forrásokra irányítja a felhasználókat, hanem tájékoztatja is a szülőket a potenciálisan káros tartalmak iránti érdeklődésről – írja a BBC.
Az Instagram „Tini fiók” funkcióját használó szülők és fiatalok az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kanadában már a jövő héttől értesítést kapnak az új intézkedésről, de később világszerte bevezetik.
A Molly Rose Foundation nevű, öngyilkosság-megelőzéssel foglalkozó jótékonysági szervezet ugyanakkor élesen bírálta a lépést. Véleményük szerint az intézkedés „több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz”.
A szervezet vezérigazgatója, Andy Burrows úgy fogalmazott: „Ez az elhamarkodott bejelentés komoly kockázatokat rejt magában, és attól tartunk, hogy a kikényszerített értesítések többet árthatnak, mint segítenek.” Burrows hangsúlyozta: „Minden szülő szeretné tudni, ha gyereke nehézségekkel küzd, ám ezek a felszínes értesítések könnyen pánikot kelthetnek, és nem készítik fel a szülőket az elkerülhetetlen beszélgetésekre.”
A Meta közlése szerint az öngyilkossággal vagy önkárosítással kapcsolatos keresésekről szóló értesítéseket szakértők által összeállított tájékoztató anyagokkal is kiegészítik, hogy segítséget nyújtsanak a szülőknek a megfelelő reakcióhoz és párbeszédhez.
Nem nagyon tarthatták be egyes iskolák a telefontilalomra vonatkozó rendeletet
Több jótékonysági szervezet szerint a Meta bejelentése burkoltan azt is jelzi, hogy a vállalat többet is tehetne a gyermekek online védelméért.
Ged Flynn, a Papyrus Prevention of Young Suicide nevű szervezet vezetője ugyan üdvözölte a kezdeményezést, de rámutatott: a szülők nem utólagos figyelmeztetéseket szeretnének, hanem azt, hogy a gyerekeik egyáltalán ne találkozzanak káros tartalmakkal, pláne ne az algoritmusok dobják eléjük azokat.
Burrows emlékeztetett arra is, hogy a szervezet korábbi kutatásai szerint az Instagram továbbra is aktívan ajánl depresszióval, öngyilkossággal és önkárosítással kapcsolatos tartalmakat a különösen sérülékeny fiataloknak.
„A hangsúlyt ezeknek a kockázatoknak a csökkentésére kellene helyezni, nem pedig újabb, a felelősséget a szülőkre hárító bejelentésekre” – tette hozzá.
A Meta blogbejegyzése szerint az intézkedések az Instagram meglévő védelmi mechanizmusaira épülnek, amelyek elrejtik az öngyilkossággal és önkárosítással kapcsolatos tartalmakat, valamint blokkolják a veszélyes kereséseket. Az értesítéseket e-mailben, SMS-ben, WhatsAppon vagy az Instagram alkalmazáson keresztül küldik, attól függően, milyen elérhetőségi adatokat adott meg a család.
A Meta jelezte, hogy az új rendszer – amely a keresési minták elemzésén alapul – olykor akkor is riasztást küldhet, ha nincs valós veszély, mivel inkább az óvatosság elvét követi.
Az Instagram azt is bejelentette, hogy a jövőben megvizsgálja hasonló értesítések bevezetését abban az esetben is, ha a tinédzserek a platform mesterséges intelligencián alapuló chatbotjával beszélgetnek önkárosításról vagy öngyilkosságról, tekintettel arra, hogy a fiatalok egyre gyakrabban fordulnak mesterséges intelligenciához segítségért.
A közösségi média vállalatokra világszerte egyre nagyobb kormányzati nyomás nehezedik annak érdekében, hogy biztonságosabb online környezetet teremtsenek a gyermekek számára. Ausztrália például az év elején megtiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára, és hasonló lépéseket fontolgat Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság is.
A gyerekek online védelméről szóló jelentést vitatták meg az Európai Parlamentben: 16 év legyen az alsó korhatár, amely alatt nem lehet hozzáférni a közösségi médiához, videóplatformokhoz és AI-segédlethez. Az EP célja, hogy a fiatalokat jobban megvédjék a káros tartalmaktól és a digitális függőségtől.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
