Az Instagram szülői felügyeleti eszközeit használó családok hamarosan értesítést kapnak arról, ha gyerekük ismételten öngyilkossággal vagy önkárosítással kapcsolatos kifejezésekre keres rá a platformon.
Ez az első alkalom, hogy az anyavállalat, a Meta nemcsak letiltja az ilyen jellegű kereséseket, és külső segítségnyújtó forrásokra irányítja a felhasználókat, hanem tájékoztatja is a szülőket a potenciálisan káros tartalmak iránti érdeklődésről – írja a BBC.
Az Instagram „Tini fiók” funkcióját használó szülők és fiatalok az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kanadában már a jövő héttől értesítést kapnak az új intézkedésről, de később világszerte bevezetik.
A Molly Rose Foundation nevű, öngyilkosság-megelőzéssel foglalkozó jótékonysági szervezet ugyanakkor élesen bírálta a lépést. Véleményük szerint az intézkedés „több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz”.
A szervezet vezérigazgatója, Andy Burrows úgy fogalmazott: „Ez az elhamarkodott bejelentés komoly kockázatokat rejt magában, és attól tartunk, hogy a kikényszerített értesítések többet árthatnak, mint segítenek.” Burrows hangsúlyozta: „Minden szülő szeretné tudni, ha gyereke nehézségekkel küzd, ám ezek a felszínes értesítések könnyen pánikot kelthetnek, és nem készítik fel a szülőket az elkerülhetetlen beszélgetésekre.”
A Meta közlése szerint az öngyilkossággal vagy önkárosítással kapcsolatos keresésekről szóló értesítéseket szakértők által összeállított tájékoztató anyagokkal is kiegészítik, hogy segítséget nyújtsanak a szülőknek a megfelelő reakcióhoz és párbeszédhez.
Nem nagyon tarthatták be egyes iskolák a telefontilalomra vonatkozó rendeletet
Több jótékonysági szervezet szerint a Meta bejelentése burkoltan azt is jelzi, hogy a vállalat többet is tehetne a gyermekek online védelméért.
Ged Flynn, a Papyrus Prevention of Young Suicide nevű szervezet vezetője ugyan üdvözölte a kezdeményezést, de rámutatott: a szülők nem utólagos figyelmeztetéseket szeretnének, hanem azt, hogy a gyerekeik egyáltalán ne találkozzanak káros tartalmakkal, pláne ne az algoritmusok dobják eléjük azokat.
Burrows emlékeztetett arra is, hogy a szervezet korábbi kutatásai szerint az Instagram továbbra is aktívan ajánl depresszióval, öngyilkossággal és önkárosítással kapcsolatos tartalmakat a különösen sérülékeny fiataloknak.
„A hangsúlyt ezeknek a kockázatoknak a csökkentésére kellene helyezni, nem pedig újabb, a felelősséget a szülőkre hárító bejelentésekre” – tette hozzá.
A Meta blogbejegyzése szerint az intézkedések az Instagram meglévő védelmi mechanizmusaira épülnek, amelyek elrejtik az öngyilkossággal és önkárosítással kapcsolatos tartalmakat, valamint blokkolják a veszélyes kereséseket. Az értesítéseket e-mailben, SMS-ben, WhatsAppon vagy az Instagram alkalmazáson keresztül küldik, attól függően, milyen elérhetőségi adatokat adott meg a család.
A Meta jelezte, hogy az új rendszer – amely a keresési minták elemzésén alapul – olykor akkor is riasztást küldhet, ha nincs valós veszély, mivel inkább az óvatosság elvét követi.
Az Instagram azt is bejelentette, hogy a jövőben megvizsgálja hasonló értesítések bevezetését abban az esetben is, ha a tinédzserek a platform mesterséges intelligencián alapuló chatbotjával beszélgetnek önkárosításról vagy öngyilkosságról, tekintettel arra, hogy a fiatalok egyre gyakrabban fordulnak mesterséges intelligenciához segítségért.
A közösségi média vállalatokra világszerte egyre nagyobb kormányzati nyomás nehezedik annak érdekében, hogy biztonságosabb online környezetet teremtsenek a gyermekek számára. Ausztrália például az év elején megtiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára, és hasonló lépéseket fontolgat Spanyolország, Franciaország és az Egyesült Királyság is.
A gyerekek online védelméről szóló jelentést vitatták meg az Európai Parlamentben: 16 év legyen az alsó korhatár, amely alatt nem lehet hozzáférni a közösségi médiához, videóplatformokhoz és AI-segédlethez. Az EP célja, hogy a fiatalokat jobban megvédjék a káros tartalmaktól és a digitális függőségtől.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
