Diákok és tanárok is arról számoltak be, hogy a belügyminisztériumi rendeletet nem nagyon tartották be az iskoláikban.
"Kb 1-2 hétig mindenki leadta, de utána nem volt ilyenekre időnk, szerintem ezt már sehol nem vették komolyan, szánalmas egy törvény" - osztotta meg a véleményét egy matek-fizika szakos tanár az Eduline-nal.
Lapunk az elmúlt napokban arról kérdezte az érettségizőket és tanárokat az Érettségi 2025 Facebook-csoportban, hogy az iskoláikban hogyan telt az első telefonok nélküli tanév, akadt-e bármilyen probléma (például lopás, a készülékek sérülése), esetleg csökkent-e a tavaly nyári intézkedésnek köszönhetően a képernyőidejük.
A Belügyminisztérium ugyanis 2024. augusztusában rendelkezett arról, hogy a diákok többé szaktanári engedély és annak naplózása nélkül nem használhatják az elektronikus eszközeiket az iskolában.
A rendelet kimondta, hogy a használatukban korlátozott tárgyakat:
Amiatt, mert a budapesti Madách Imre Gimnázium ezt sajátos módon oldotta volna meg, annak igazgatóját néhány nappal a tanévkezdés előtt kirúgták. Ennek ellenére a diákok beszámolói alapján úgy tűnik; több olyan iskola is van, ami nem tett eleget az intézkedésnek. A különbség annyi, hogy ez nem derült ki.
Általában nem adtuk be. Tanárok, igazgatók tisztában voltak vele, hogy a táskában tartjuk. Mi bátrabbak nyomkodtuk szünetben, persze csukott ajtónál
- írta egy Csongrád megyei gimnázium tanulója, Liliána.
A Veszprém megyei Fruzsina pedig hozzátette; ő egyszer sem adta le a telefonját.
"Azt mondta mindenki nálunk, hogy nincsen, otthon hagytuk, és a tanárokat nem is érdekelte."
A rendeletet egyébként a legtöbb iskolában valószínűleg betarthatták, hiszen még a tanév folyamán is érkeztek zárható fémszekrények az intézményekbe a kezdeti dobozos megoldás helyett.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
