Diákok és tanárok is arról számoltak be, hogy a belügyminisztériumi rendeletet nem nagyon tartották be az iskoláikban.
"Kb 1-2 hétig mindenki leadta, de utána nem volt ilyenekre időnk, szerintem ezt már sehol nem vették komolyan, szánalmas egy törvény" - osztotta meg a véleményét egy matek-fizika szakos tanár az Eduline-nal.
Lapunk az elmúlt napokban arról kérdezte az érettségizőket és tanárokat az Érettségi 2025 Facebook-csoportban, hogy az iskoláikban hogyan telt az első telefonok nélküli tanév, akadt-e bármilyen probléma (például lopás, a készülékek sérülése), esetleg csökkent-e a tavaly nyári intézkedésnek köszönhetően a képernyőidejük.
A Belügyminisztérium ugyanis 2024. augusztusában rendelkezett arról, hogy a diákok többé szaktanári engedély és annak naplózása nélkül nem használhatják az elektronikus eszközeiket az iskolában.
A rendelet kimondta, hogy a használatukban korlátozott tárgyakat:
Amiatt, mert a budapesti Madách Imre Gimnázium ezt sajátos módon oldotta volna meg, annak igazgatóját néhány nappal a tanévkezdés előtt kirúgták. Ennek ellenére a diákok beszámolói alapján úgy tűnik; több olyan iskola is van, ami nem tett eleget az intézkedésnek. A különbség annyi, hogy ez nem derült ki.
Általában nem adtuk be. Tanárok, igazgatók tisztában voltak vele, hogy a táskában tartjuk. Mi bátrabbak nyomkodtuk szünetben, persze csukott ajtónál
- írta egy Csongrád megyei gimnázium tanulója, Liliána.
A Veszprém megyei Fruzsina pedig hozzátette; ő egyszer sem adta le a telefonját.
"Azt mondta mindenki nálunk, hogy nincsen, otthon hagytuk, és a tanárokat nem is érdekelte."
A rendeletet egyébként a legtöbb iskolában valószínűleg betarthatták, hiszen még a tanév folyamán is érkeztek zárható fémszekrények az intézményekbe a kezdeti dobozos megoldás helyett.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
