Kevesebb fizetésre és több kihívásra számíthatnak a túlsúlyos nők
A férfiak lehetőségeit viszont nem befolyásolja a testsúlyuk a kutatások szerint.
Magyarországon a nők átlagosan közel 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Az Amnesty International kezdeményezésére most hét önkormányzat – köztük öt budapesti – hozta nyilvánosságra a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait.
Az Amnesty International Magyarország a közelgő Nemzetközi nőnap alkalmából látványos péntek reggeli akcióval hívta fel a figyelmet a nők helyzetére, és arra szólította fel a politikusokat, hogy a jelképes gesztusok helyett érdemi lépéseket tegyenek.
Az akcióhoz a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, Budapest II., VII. (Erzsébetváros), IX. (Ferencváros) és XIX. kerületi (Kispest) önkormányzata, valamint Fót Város Önkormányzata és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozott az Amnesty International Magyarország kezdeményezésére.
A résztvevő intézmények vállalták, hogy nemcsak kiszámolják a bérkülönbségekre vonatkozó adataikat, hanem azokat a munkavállalóik és a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik.
Az Amnesty International arról számolt be, hogy a munkaerőpiacon a nők hátrányos megkülönböztetése több formában is megjelenik, ezek közül az egyik leglátványosabb a fizetések közötti különbség. Magyarországon a nők átlagosan közel 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.
Ez azt jelenti, hogy a női munkavállalók éves szinten átlagosan körülbelül 1,5 millió forinttal visznek haza kevesebbet, mint férfi kollégáik. Az arány az Európai Unión belül is magasnak számít.

Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország szakértője szerint az adatok nyilvánosságra hozása kulcsfontosságú lépés.
„Nagyon örülünk és büszkék vagyunk rá, hogy az idei nőnap alkalmából hét önkormányzat és polgármesteri hivatal is vállalta, hogy tesz egy nagy lépést az egyenlő munkahelyekért. Az átláthatóság az első lépés ahhoz, hogy a fizetésünket és a lehetőségeinket a teljesítményünk, és ne a nemünk határozza meg” – mondta.
Az Amnesty International Magyarország évek óta dolgozik együtt önkormányzatokkal és más munkáltatókkal azért, hogy a szervezetek átláthatóvá tegyék a bérszakadékra vonatkozó adataikat, és olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek csökkentik vagy megszüntetik a munkahelyi nemi egyenlőtlenségeket.
A kezdeményezés másik célja, hogy a munkáltatók felkészüljenek a hamarosan hatályba lépő uniós bértranszparencia-irányelvre, amely többek között kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát és a bérkülönbségek rendszeres vizsgálatát.
A férfiak lehetőségeit viszont nem befolyásolja a testsúlyuk a kutatások szerint.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Elkezdődött a nyári szünet, ezzel együtt pedig az első komoly nyári hőhullám is megérkezett. A rendkívüli meleg miatt szombattól kedd éjfélig hőségriadó van érvényben, ami leginkább a kisgyerekek egészségét veszélyeztetheti.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.