Hét önkormányzat hozta nyilvánosságra a nemek közötti bérszakadék adatait

Magyarországon a nők átlagosan közel 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Az Amnesty International kezdeményezésére most hét önkormányzat – köztük öt budapesti – hozta nyilvánosságra a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait.

Az Amnesty International Magyarország a közelgő Nemzetközi nőnap alkalmából látványos péntek reggeli akcióval hívta fel a figyelmet a nők helyzetére, és arra szólította fel a politikusokat, hogy a jelképes gesztusok helyett érdemi lépéseket tegyenek.

Az akcióhoz a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, Budapest II., VII. (Erzsébetváros), IX. (Ferencváros) és XIX. kerületi (Kispest) önkormányzata, valamint Fót Város Önkormányzata és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozott az Amnesty International Magyarország kezdeményezésére.

A résztvevő intézmények vállalták, hogy nemcsak kiszámolják a bérkülönbségekre vonatkozó adataikat, hanem azokat a munkavállalóik és a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik.

Az Amnesty International arról számolt be, hogy a munkaerőpiacon a nők hátrányos megkülönböztetése több formában is megjelenik, ezek közül az egyik leglátványosabb a fizetések közötti különbség. Magyarországon a nők átlagosan közel 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.

Ez azt jelenti, hogy a női munkavállalók éves szinten átlagosan körülbelül 1,5 millió forinttal visznek haza kevesebbet, mint férfi kollégáik. Az arány az Európai Unión belül is magasnak számít.

ODD ANDERSEN / AFP

Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország szakértője szerint az adatok nyilvánosságra hozása kulcsfontosságú lépés.

„Nagyon örülünk és büszkék vagyunk rá, hogy az idei nőnap alkalmából hét önkormányzat és polgármesteri hivatal is vállalta, hogy tesz egy nagy lépést az egyenlő munkahelyekért. Az átláthatóság az első lépés ahhoz, hogy a fizetésünket és a lehetőségeinket a teljesítményünk, és ne a nemünk határozza meg” – mondta.

Egy uniós szabályozás miatt is fontos lépés

Az Amnesty International Magyarország évek óta dolgozik együtt önkormányzatokkal és más munkáltatókkal azért, hogy a szervezetek átláthatóvá tegyék a bérszakadékra vonatkozó adataikat, és olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek csökkentik vagy megszüntetik a munkahelyi nemi egyenlőtlenségeket.

A kezdeményezés másik célja, hogy a munkáltatók felkészüljenek a hamarosan hatályba lépő uniós bértranszparencia-irányelvre, amely többek között kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát és a bérkülönbségek rendszeres vizsgálatát.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.