Kevesebb fizetésre és több kihívásra számíthatnak a túlsúlyos nők
A férfiak lehetőségeit viszont nem befolyásolja a testsúlyuk a kutatások szerint.
Magyarországon a nők átlagosan közel 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Az Amnesty International kezdeményezésére most hét önkormányzat – köztük öt budapesti – hozta nyilvánosságra a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait.
Az Amnesty International Magyarország a közelgő Nemzetközi nőnap alkalmából látványos péntek reggeli akcióval hívta fel a figyelmet a nők helyzetére, és arra szólította fel a politikusokat, hogy a jelképes gesztusok helyett érdemi lépéseket tegyenek.
Az akcióhoz a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, Budapest II., VII. (Erzsébetváros), IX. (Ferencváros) és XIX. kerületi (Kispest) önkormányzata, valamint Fót Város Önkormányzata és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozott az Amnesty International Magyarország kezdeményezésére.
A résztvevő intézmények vállalták, hogy nemcsak kiszámolják a bérkülönbségekre vonatkozó adataikat, hanem azokat a munkavállalóik és a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik.
Az Amnesty International arról számolt be, hogy a munkaerőpiacon a nők hátrányos megkülönböztetése több formában is megjelenik, ezek közül az egyik leglátványosabb a fizetések közötti különbség. Magyarországon a nők átlagosan közel 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.
Ez azt jelenti, hogy a női munkavállalók éves szinten átlagosan körülbelül 1,5 millió forinttal visznek haza kevesebbet, mint férfi kollégáik. Az arány az Európai Unión belül is magasnak számít.

Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország szakértője szerint az adatok nyilvánosságra hozása kulcsfontosságú lépés.
„Nagyon örülünk és büszkék vagyunk rá, hogy az idei nőnap alkalmából hét önkormányzat és polgármesteri hivatal is vállalta, hogy tesz egy nagy lépést az egyenlő munkahelyekért. Az átláthatóság az első lépés ahhoz, hogy a fizetésünket és a lehetőségeinket a teljesítményünk, és ne a nemünk határozza meg” – mondta.
Az Amnesty International Magyarország évek óta dolgozik együtt önkormányzatokkal és más munkáltatókkal azért, hogy a szervezetek átláthatóvá tegyék a bérszakadékra vonatkozó adataikat, és olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek csökkentik vagy megszüntetik a munkahelyi nemi egyenlőtlenségeket.
A kezdeményezés másik célja, hogy a munkáltatók felkészüljenek a hamarosan hatályba lépő uniós bértranszparencia-irányelvre, amely többek között kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát és a bérkülönbségek rendszeres vizsgálatát.
A férfiak lehetőségeit viszont nem befolyásolja a testsúlyuk a kutatások szerint.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.