Kevesebb fizetésre és több kihívásra számíthatnak a túlsúlyos nők
A férfiak lehetőségeit viszont nem befolyásolja a testsúlyuk a kutatások szerint.
Magyarországon a nők átlagosan közel 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Az Amnesty International kezdeményezésére most hét önkormányzat – köztük öt budapesti – hozta nyilvánosságra a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait.
Az Amnesty International Magyarország a közelgő Nemzetközi nőnap alkalmából látványos péntek reggeli akcióval hívta fel a figyelmet a nők helyzetére, és arra szólította fel a politikusokat, hogy a jelképes gesztusok helyett érdemi lépéseket tegyenek.
Az akcióhoz a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, Budapest II., VII. (Erzsébetváros), IX. (Ferencváros) és XIX. kerületi (Kispest) önkormányzata, valamint Fót Város Önkormányzata és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozott az Amnesty International Magyarország kezdeményezésére.
A résztvevő intézmények vállalták, hogy nemcsak kiszámolják a bérkülönbségekre vonatkozó adataikat, hanem azokat a munkavállalóik és a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik.
Az Amnesty International arról számolt be, hogy a munkaerőpiacon a nők hátrányos megkülönböztetése több formában is megjelenik, ezek közül az egyik leglátványosabb a fizetések közötti különbség. Magyarországon a nők átlagosan közel 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.
Ez azt jelenti, hogy a női munkavállalók éves szinten átlagosan körülbelül 1,5 millió forinttal visznek haza kevesebbet, mint férfi kollégáik. Az arány az Európai Unión belül is magasnak számít.

Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország szakértője szerint az adatok nyilvánosságra hozása kulcsfontosságú lépés.
„Nagyon örülünk és büszkék vagyunk rá, hogy az idei nőnap alkalmából hét önkormányzat és polgármesteri hivatal is vállalta, hogy tesz egy nagy lépést az egyenlő munkahelyekért. Az átláthatóság az első lépés ahhoz, hogy a fizetésünket és a lehetőségeinket a teljesítményünk, és ne a nemünk határozza meg” – mondta.
Az Amnesty International Magyarország évek óta dolgozik együtt önkormányzatokkal és más munkáltatókkal azért, hogy a szervezetek átláthatóvá tegyék a bérszakadékra vonatkozó adataikat, és olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek csökkentik vagy megszüntetik a munkahelyi nemi egyenlőtlenségeket.
A kezdeményezés másik célja, hogy a munkáltatók felkészüljenek a hamarosan hatályba lépő uniós bértranszparencia-irányelvre, amely többek között kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát és a bérkülönbségek rendszeres vizsgálatát.
A férfiak lehetőségeit viszont nem befolyásolja a testsúlyuk a kutatások szerint.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.