Kevesebb fizetésre és több kihívásra számíthatnak a túlsúlyos nők
A férfiak lehetőségeit viszont nem befolyásolja a testsúlyuk a kutatások szerint.
Magyarországon a nők átlagosan közel 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Az Amnesty International kezdeményezésére most hét önkormányzat – köztük öt budapesti – hozta nyilvánosságra a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatait.
Az Amnesty International Magyarország a közelgő Nemzetközi nőnap alkalmából látványos péntek reggeli akcióval hívta fel a figyelmet a nők helyzetére, és arra szólította fel a politikusokat, hogy a jelképes gesztusok helyett érdemi lépéseket tegyenek.
Az akcióhoz a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, Budapest II., VII. (Erzsébetváros), IX. (Ferencváros) és XIX. kerületi (Kispest) önkormányzata, valamint Fót Város Önkormányzata és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozott az Amnesty International Magyarország kezdeményezésére.
A résztvevő intézmények vállalták, hogy nemcsak kiszámolják a bérkülönbségekre vonatkozó adataikat, hanem azokat a munkavállalóik és a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik.
Az Amnesty International arról számolt be, hogy a munkaerőpiacon a nők hátrányos megkülönböztetése több formában is megjelenik, ezek közül az egyik leglátványosabb a fizetések közötti különbség. Magyarországon a nők átlagosan közel 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.
Ez azt jelenti, hogy a női munkavállalók éves szinten átlagosan körülbelül 1,5 millió forinttal visznek haza kevesebbet, mint férfi kollégáik. Az arány az Európai Unión belül is magasnak számít.

Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország szakértője szerint az adatok nyilvánosságra hozása kulcsfontosságú lépés.
„Nagyon örülünk és büszkék vagyunk rá, hogy az idei nőnap alkalmából hét önkormányzat és polgármesteri hivatal is vállalta, hogy tesz egy nagy lépést az egyenlő munkahelyekért. Az átláthatóság az első lépés ahhoz, hogy a fizetésünket és a lehetőségeinket a teljesítményünk, és ne a nemünk határozza meg” – mondta.
Az Amnesty International Magyarország évek óta dolgozik együtt önkormányzatokkal és más munkáltatókkal azért, hogy a szervezetek átláthatóvá tegyék a bérszakadékra vonatkozó adataikat, és olyan intézkedéseket vezessenek be, amelyek csökkentik vagy megszüntetik a munkahelyi nemi egyenlőtlenségeket.
A kezdeményezés másik célja, hogy a munkáltatók felkészüljenek a hamarosan hatályba lépő uniós bértranszparencia-irányelvre, amely többek között kötelezővé teszi a fizetések átláthatóságát és a bérkülönbségek rendszeres vizsgálatát.
A férfiak lehetőségeit viszont nem befolyásolja a testsúlyuk a kutatások szerint.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.