Miért kevesebb még mindig a nők aránya a STEM területeken?
A lányokat elsősorban nem az érdeklődés, hanem a környezetük befolyásolja a pályaválasztásban.
Az Amnesty International Magyarország a közelgő Nemzetközi nőnap alkalmából látványos péntek reggeli akcióval hívta fel a figyelmet a nők helyzetére, és arra szólította fel a politikusokat, hogy a jelképes gesztusok helyett érdemi lépéseket tegyenek.
„Vasárnap lesz nőnap, amikor a politikusok rendszeresen virágokkal és kedvesnek szánt üzenetekkel igyekeznek maguknak néhány jó pontot szerezni a női választóknál, miközben az EU-ban Magyarországon a második legrosszabb nőnek lenni.”
- írja az Amnesty International Magyarország, akik péntek reggeli akciójukkal arra szeretnék felszólítani a politikusokat, hogy „virág osztogatás helyett végre tegyenek valódi lépéseket azért, hogy az utcáink, otthonaink és munkahelyeink biztonságosak és egyenlőek legyenek.”
A március 8-i Nemzetközi nőnap a nők jogairól és az egyenjogúságról szól világszerte. A szervezet szerint Magyarországon azonban még mindig számos területen hátrányok érik a nőket: az intézményeknek hatékonyabban kellene fellépniük a nők védelmében, és csökkenteni kellene a nemek közötti bérkülönbséget is. Jelenleg a nők átlagosan mintegy 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.
A nők aránya mindössze 7 százalék a BME vezetésében: nemek közti egyenlőségi tervet támogat a BME
Bár sokan úgy gondolják, hogy a nemek közötti egyenlőség mára megvalósult, több kutatás szerint ez számos területen még mindig nem teljesül. Különösen igaz ez a tudományos és technológiai pályákra: a STEM-területeken – vagyis a természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai szakmákban – a nők részvétele továbbra is alacsony.
A CETIN Hungary 2025-ös országos kutatása szerint például a magyar nők többsége még mindig nem látja magát a technológiai vagy informatikai pályán: a megkérdezett nők 71 százaléka egyáltalán nem tervez ilyen területen dolgozni, míg a férfiaknál ez az arány „csak” 41 százalék.
A lányokat elsősorban nem az érdeklődés, hanem a környezetük befolyásolja a pályaválasztásban.
Az Eurostat friss adatai szerint bár az Európai Unióban folyamatosan nő a tudósként és mérnökként dolgozó nők száma, a tagállamok között jelentős különbségek vannak.
A legmagasabb arányt:
Lettország (50,9%),
Dánia (48,8%), és
Észtország (47,9%) esetében mérték.
Míg a legalacsonyabb arányt pedig:
Luxemburg (32,4%),
Magyarország (31,7%) és
Finnország (30,7%) esetében regisztrálták.
„Ha egy mérnökre, egy informatikusra vagy egy fizikusra gondolunk, nagy eséllyel egy férfit képzelünk magunk elé.”
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.