Miért kevesebb még mindig a nők aránya a STEM területeken?
A lányokat elsősorban nem az érdeklődés, hanem a környezetük befolyásolja a pályaválasztásban.
Az Amnesty International Magyarország a közelgő Nemzetközi nőnap alkalmából látványos péntek reggeli akcióval hívta fel a figyelmet a nők helyzetére, és arra szólította fel a politikusokat, hogy a jelképes gesztusok helyett érdemi lépéseket tegyenek.
„Vasárnap lesz nőnap, amikor a politikusok rendszeresen virágokkal és kedvesnek szánt üzenetekkel igyekeznek maguknak néhány jó pontot szerezni a női választóknál, miközben az EU-ban Magyarországon a második legrosszabb nőnek lenni.”
- írja az Amnesty International Magyarország, akik péntek reggeli akciójukkal arra szeretnék felszólítani a politikusokat, hogy „virág osztogatás helyett végre tegyenek valódi lépéseket azért, hogy az utcáink, otthonaink és munkahelyeink biztonságosak és egyenlőek legyenek.”
A március 8-i Nemzetközi nőnap a nők jogairól és az egyenjogúságról szól világszerte. A szervezet szerint Magyarországon azonban még mindig számos területen hátrányok érik a nőket: az intézményeknek hatékonyabban kellene fellépniük a nők védelmében, és csökkenteni kellene a nemek közötti bérkülönbséget is. Jelenleg a nők átlagosan mintegy 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.
A nők aránya mindössze 7 százalék a BME vezetésében: nemek közti egyenlőségi tervet támogat a BME
Bár sokan úgy gondolják, hogy a nemek közötti egyenlőség mára megvalósult, több kutatás szerint ez számos területen még mindig nem teljesül. Különösen igaz ez a tudományos és technológiai pályákra: a STEM-területeken – vagyis a természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai szakmákban – a nők részvétele továbbra is alacsony.
A CETIN Hungary 2025-ös országos kutatása szerint például a magyar nők többsége még mindig nem látja magát a technológiai vagy informatikai pályán: a megkérdezett nők 71 százaléka egyáltalán nem tervez ilyen területen dolgozni, míg a férfiaknál ez az arány „csak” 41 százalék.
A lányokat elsősorban nem az érdeklődés, hanem a környezetük befolyásolja a pályaválasztásban.
Az Eurostat friss adatai szerint bár az Európai Unióban folyamatosan nő a tudósként és mérnökként dolgozó nők száma, a tagállamok között jelentős különbségek vannak.
A legmagasabb arányt:
Lettország (50,9%),
Dánia (48,8%), és
Észtország (47,9%) esetében mérték.
Míg a legalacsonyabb arányt pedig:
Luxemburg (32,4%),
Magyarország (31,7%) és
Finnország (30,7%) esetében regisztrálták.
„Ha egy mérnökre, egy informatikusra vagy egy fizikusra gondolunk, nagy eséllyel egy férfit képzelünk magunk elé.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.