Amnesty: „az EU-ban Magyarországon a második legrosszabb nőnek lenni”

Az Amnesty International Magyarország a közelgő Nemzetközi nőnap alkalmából látványos péntek reggeli akcióval hívta fel a figyelmet a nők helyzetére, és arra szólította fel a politikusokat, hogy a jelképes gesztusok helyett érdemi lépéseket tegyenek.

„Vasárnap lesz nőnap, amikor a politikusok rendszeresen virágokkal és kedvesnek szánt üzenetekkel igyekeznek maguknak néhány jó pontot szerezni a női választóknál, miközben az EU-ban Magyarországon a második legrosszabb nőnek lenni.”

- írja az Amnesty International Magyarország, akik péntek reggeli akciójukkal arra szeretnék felszólítani a politikusokat, hogy „virág osztogatás helyett végre tegyenek valódi lépéseket azért, hogy az utcáink, otthonaink és munkahelyeink biztonságosak és egyenlőek legyenek.”

">

A március 8-i Nemzetközi nőnap a nők jogairól és az egyenjogúságról szól világszerte. A szervezet szerint Magyarországon azonban még mindig számos területen hátrányok érik a nőket: az intézményeknek hatékonyabban kellene fellépniük a nők védelmében, és csökkenteni kellene a nemek közötti bérkülönbséget is. Jelenleg a nők átlagosan mintegy 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.

A nők aránya mindössze 7 százalék a BME vezetésében: nemek közti egyenlőségi tervet támogat a BME

Bár sokan úgy gondolják, hogy a nemek közötti egyenlőség mára megvalósult, több kutatás szerint ez számos területen még mindig nem teljesül. Különösen igaz ez a tudományos és technológiai pályákra: a STEM-területeken – vagyis a természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai szakmákban – a nők részvétele továbbra is alacsony.

A CETIN Hungary 2025-ös országos kutatása szerint például a magyar nők többsége még mindig nem látja magát a technológiai vagy informatikai pályán: a megkérdezett nők 71 százaléka egyáltalán nem tervez ilyen területen dolgozni, míg a férfiaknál ez az arány „csak” 41 százalék.

Az Eurostat friss adatai szerint bár az Európai Unióban folyamatosan nő a tudósként és mérnökként dolgozó nők száma, a tagállamok között jelentős különbségek vannak.

A legmagasabb arányt:

  • Lettország (50,9%),

  • Dánia (48,8%), és

  • Észtország (47,9%) esetében mérték.

Míg a legalacsonyabb arányt pedig:

  • Luxemburg (32,4%),

  • Magyarország (31,7%) és

  • Finnország (30,7%) esetében regisztrálták.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.