Amnesty: „az EU-ban Magyarországon a második legrosszabb nőnek lenni”

Az Amnesty International Magyarország a közelgő Nemzetközi nőnap alkalmából látványos péntek reggeli akcióval hívta fel a figyelmet a nők helyzetére, és arra szólította fel a politikusokat, hogy a jelképes gesztusok helyett érdemi lépéseket tegyenek.

„Vasárnap lesz nőnap, amikor a politikusok rendszeresen virágokkal és kedvesnek szánt üzenetekkel igyekeznek maguknak néhány jó pontot szerezni a női választóknál, miközben az EU-ban Magyarországon a második legrosszabb nőnek lenni.”

- írja az Amnesty International Magyarország, akik péntek reggeli akciójukkal arra szeretnék felszólítani a politikusokat, hogy „virág osztogatás helyett végre tegyenek valódi lépéseket azért, hogy az utcáink, otthonaink és munkahelyeink biztonságosak és egyenlőek legyenek.”

">

A március 8-i Nemzetközi nőnap a nők jogairól és az egyenjogúságról szól világszerte. A szervezet szerint Magyarországon azonban még mindig számos területen hátrányok érik a nőket: az intézményeknek hatékonyabban kellene fellépniük a nők védelmében, és csökkenteni kellene a nemek közötti bérkülönbséget is. Jelenleg a nők átlagosan mintegy 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.

A nők aránya mindössze 7 százalék a BME vezetésében: nemek közti egyenlőségi tervet támogat a BME

Bár sokan úgy gondolják, hogy a nemek közötti egyenlőség mára megvalósult, több kutatás szerint ez számos területen még mindig nem teljesül. Különösen igaz ez a tudományos és technológiai pályákra: a STEM-területeken – vagyis a természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai szakmákban – a nők részvétele továbbra is alacsony.

A CETIN Hungary 2025-ös országos kutatása szerint például a magyar nők többsége még mindig nem látja magát a technológiai vagy informatikai pályán: a megkérdezett nők 71 százaléka egyáltalán nem tervez ilyen területen dolgozni, míg a férfiaknál ez az arány „csak” 41 százalék.

Az Eurostat friss adatai szerint bár az Európai Unióban folyamatosan nő a tudósként és mérnökként dolgozó nők száma, a tagállamok között jelentős különbségek vannak.

A legmagasabb arányt:

  • Lettország (50,9%),

  • Dánia (48,8%), és

  • Észtország (47,9%) esetében mérték.

Míg a legalacsonyabb arányt pedig:

  • Luxemburg (32,4%),

  • Magyarország (31,7%) és

  • Finnország (30,7%) esetében regisztrálták.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna