Miért kevesebb még mindig a nők aránya a STEM területeken?
A lányokat elsősorban nem az érdeklődés, hanem a környezetük befolyásolja a pályaválasztásban.
Az Amnesty International Magyarország a közelgő Nemzetközi nőnap alkalmából látványos péntek reggeli akcióval hívta fel a figyelmet a nők helyzetére, és arra szólította fel a politikusokat, hogy a jelképes gesztusok helyett érdemi lépéseket tegyenek.
„Vasárnap lesz nőnap, amikor a politikusok rendszeresen virágokkal és kedvesnek szánt üzenetekkel igyekeznek maguknak néhány jó pontot szerezni a női választóknál, miközben az EU-ban Magyarországon a második legrosszabb nőnek lenni.”
- írja az Amnesty International Magyarország, akik péntek reggeli akciójukkal arra szeretnék felszólítani a politikusokat, hogy „virág osztogatás helyett végre tegyenek valódi lépéseket azért, hogy az utcáink, otthonaink és munkahelyeink biztonságosak és egyenlőek legyenek.”
A március 8-i Nemzetközi nőnap a nők jogairól és az egyenjogúságról szól világszerte. A szervezet szerint Magyarországon azonban még mindig számos területen hátrányok érik a nőket: az intézményeknek hatékonyabban kellene fellépniük a nők védelmében, és csökkenteni kellene a nemek közötti bérkülönbséget is. Jelenleg a nők átlagosan mintegy 17 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.
A nők aránya mindössze 7 százalék a BME vezetésében: nemek közti egyenlőségi tervet támogat a BME
Bár sokan úgy gondolják, hogy a nemek közötti egyenlőség mára megvalósult, több kutatás szerint ez számos területen még mindig nem teljesül. Különösen igaz ez a tudományos és technológiai pályákra: a STEM-területeken – vagyis a természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai szakmákban – a nők részvétele továbbra is alacsony.
A CETIN Hungary 2025-ös országos kutatása szerint például a magyar nők többsége még mindig nem látja magát a technológiai vagy informatikai pályán: a megkérdezett nők 71 százaléka egyáltalán nem tervez ilyen területen dolgozni, míg a férfiaknál ez az arány „csak” 41 százalék.
A lányokat elsősorban nem az érdeklődés, hanem a környezetük befolyásolja a pályaválasztásban.
Az Eurostat friss adatai szerint bár az Európai Unióban folyamatosan nő a tudósként és mérnökként dolgozó nők száma, a tagállamok között jelentős különbségek vannak.
A legmagasabb arányt:
Lettország (50,9%),
Dánia (48,8%), és
Észtország (47,9%) esetében mérték.
Míg a legalacsonyabb arányt pedig:
Luxemburg (32,4%),
Magyarország (31,7%) és
Finnország (30,7%) esetében regisztrálták.
„Ha egy mérnökre, egy informatikusra vagy egy fizikusra gondolunk, nagy eséllyel egy férfit képzelünk magunk elé.”
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.