A fiúk a műszaki, a lányok pedig az egészségügyi szakokat részesítik előnyben, pedig a tanulmányi eredményeik mást mutatnak

Erős női példák híján egyre kevesebb lány választja a mérnöki pályát.

Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából.

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel (EJMSZ) együttműködésben felmérést készítettek a 12. osztályos magyar tanulók körében. Ezzel sikerült arra rámutatni, hogy a műszaki továbbtanulási lehetőségek iránt a fiúk jobban érdeklődnek a lányoknál. Ez azért is érdekes, mivel matematikában az eredmények alapján a lányok a jobbak. Ők viszont az erős természettudományos ismereteikre építve STEM helyett az egészségügyi szakokra jelentkeznének, amikor felsőoktatási intézményt választanak.

A kutatás eredményei azt is megmutatták azonban, hogy a 12. osztályosok körében a STEM pályák kevésbé vonzóak.

A szakember szerint ennek sokrétű okai vannak. A tanulmányi eredményeik miatt lenne lehetőségük a STEM pályát választani, az érdeklődési kör átalakulása mellett azonban számos olyan életesemény is befolyásolhatja a pályaválasztási döntést, mint a családot ért változások, mint például válás vagy költözés okozhat.

Különösen a lányoknál érezhető visszaesés, aminek többek között az is magyarázata, hogy kevés női mérnökkel találkoznak szűkebb és tágabb környezetükben. Ezek alapján úgy tűnhet, minta ennek hiányában maguk sem gondolkodnának műszaki karrierben. Helyette sokkal inkább vonzza őket az egészségügyi felsőoktatás: köztük az orvosi és gyógyszerészeti szakok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.