Ennyit számít a zenetanulás a diákok kézügyességének fejlődésében

Mi határozza meg, hogy mennyire ügyesek a tinik az aprólékos kézmozdulatokat igénylő feladatokban? Egy friss kutatás szerint zenetanulás hiányában az összetett kézmozgásokat elsősorban a biológiai érés határozza meg.

A serdülők finommotoros képességeit egyszerre alakítja a biológiai érés és a tapasztalat, de nem azonos mértékben – derül ki a HUN-REN–ELTE–PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport 225 fiatal bevonásával végzett vizsgálatából. A kutatók azt találták, hogy hangszeres képzés nélkül a bonyolult kézmozgásokat főként az határozza meg, ki mennyire érett biológiailag. A rendszeresen zenélőknél viszont a gyakorlással töltött évek száma lett a döntő – számolt be a kutatásról az ELTE.

Tudtátok, hogy a kéz finom, összehangolt mozgásai egészen fiatal felnőttkorig fejlődnek, és ebben az idegrendszer érése mellett a tapasztalat is kulcsszerepet játszik? Serdülőkorban azonban azonos életkorú fiatalok között akár több évnyi különbség is lehet biológiai fejlettségben – ezt a kutatás ultrahangos csontkorbecsléssel mérte fel.

Zongoratanár: "egy zenét tanuló gyerek később könnyebben kapcsolódik másokhoz, érzékenyebb, nyitottabb lesz"

Speciális adatkesztyűvel vizsgálták, milyen gyorsan és pontosan mozognak az ujjak. Az eredmények szerint az egyszerű, ismétlődő mozdulatok sebességét leginkább az életkor jelzi előre, vagyis ezeknél a feladatoknál az általános tapasztalat számít. A komplex mozgássoroknál viszont – ha nincs zenei képzés – a biológiai érés a kulcstényező: a fejlettebb tinik jobban teljesítenek, függetlenül attól, hány évesek.

A zenetanulás azonban teljesen átírja ezt a képet. Azoknál, akik rendszeresen gyakorolnak hangszeren, a képzésben eltöltött idő lett a legerősebb előrejelző: minél több évig gyakorolnak, annál jobb a finommotoros koordinációjuk – akkor is, ha a biológiai érésük lassabb.

A kutatás egyik fontos üzenete, hogy a célzott, speciális gyakorlás nemcsak kiegészíti az érési folyamatokat, hanem bizonyos készségek esetében meghatározóvá is válhat. Vagyis a kézügyesség fejlődésében a „ki mennyit gyakorol” legalább olyan fontos lehet, mint a „ki mennyire érett”.

 

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Campus life
Fuchs Viktória

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.