Waldorf-gimnázium: erre számíthattok, ha ilyen középiskolát választanátok
A Waldorf-iskolák híresek befogadó közösségeikről, de sokban eltérnek a hagyományos állami iskolák rendszerétől.
A serdülők finommotoros képességeit egyszerre alakítja a biológiai érés és a tapasztalat, de nem azonos mértékben – derül ki a HUN-REN–ELTE–PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport 225 fiatal bevonásával végzett vizsgálatából. A kutatók azt találták, hogy hangszeres képzés nélkül a bonyolult kézmozgásokat főként az határozza meg, ki mennyire érett biológiailag. A rendszeresen zenélőknél viszont a gyakorlással töltött évek száma lett a döntő – számolt be a kutatásról az ELTE.
Tudtátok, hogy a kéz finom, összehangolt mozgásai egészen fiatal felnőttkorig fejlődnek, és ebben az idegrendszer érése mellett a tapasztalat is kulcsszerepet játszik? Serdülőkorban azonban azonos életkorú fiatalok között akár több évnyi különbség is lehet biológiai fejlettségben – ezt a kutatás ultrahangos csontkorbecsléssel mérte fel.
Speciális adatkesztyűvel vizsgálták, milyen gyorsan és pontosan mozognak az ujjak. Az eredmények szerint az egyszerű, ismétlődő mozdulatok sebességét leginkább az életkor jelzi előre, vagyis ezeknél a feladatoknál az általános tapasztalat számít. A komplex mozgássoroknál viszont – ha nincs zenei képzés – a biológiai érés a kulcstényező: a fejlettebb tinik jobban teljesítenek, függetlenül attól, hány évesek.
A zenetanulás azonban teljesen átírja ezt a képet. Azoknál, akik rendszeresen gyakorolnak hangszeren, a képzésben eltöltött idő lett a legerősebb előrejelző: minél több évig gyakorolnak, annál jobb a finommotoros koordinációjuk – akkor is, ha a biológiai érésük lassabb.
A kutatás egyik fontos üzenete, hogy a célzott, speciális gyakorlás nemcsak kiegészíti az érési folyamatokat, hanem bizonyos készségek esetében meghatározóvá is válhat. Vagyis a kézügyesség fejlődésében a „ki mennyit gyakorol” legalább olyan fontos lehet, mint a „ki mennyire érett”.
