Mi határozza meg, hogy mennyire ügyesek a tinik az aprólékos kézmozdulatokat igénylő feladatokban? Egy friss kutatás szerint zenetanulás hiányában az összetett kézmozgásokat elsősorban a biológiai érés határozza meg.
A mai felgyorsult világban egyre kevesebb dolog igényli a türelmet. A zene viszont pont ilyen: időt, figyelmet és elmélyülést kér. Dányi Árpád, a Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanára szerint a művészeti oktatás ma talán fontosabb, mint valaha.
A zenetanulásnak sok pozitív hatása van, ezeket a gyerekek az iskolában kamatoztathatják – derül ki a Fidelio cikkéből. Mivel a zene fejleszti a bal agyféltekét, ezért azok a diákok, akik már gyermekkoruktól kezdve tanulnak zenét, sokkal jobb nyelvi és logikai készségekkel rendelkeznek, így a nyelvtanórákon is jobban teljesítenek, mint a hangszeren nem játszó társaik.
A kitartó hangszeres gyakorlással töltött gyermekéveknek köszönhetően idős korban is sokkal fittebb marad az ember agya, függetlenül attól, hogy felnőttként tovább folytatta-e zenélést - állítják a szakemberek.
Drs. Gottfried Schlaug és Ellen Winner által vezetett harvardi tanulmány szerint azok a diákok, akik legalább három éven keresztül tanulnak egy hangszeren játszani, teljesítményben felülmúlják azokat a társaikat, akik életéből ez idáig kimaradt a zenetanulás. A különbség ráadásul nem csak az auditív adottságokon és a kézügyességen mutatkozik meg, tehát a hangszeren történő játszás eredményeként kialakuló készségeken, hanem a szóbeli és vizuális kvalitáson is mérhető, melyek különösebben nem hozhatók összefüggésbe a zenével – írja az online folyóirat, a PLoS ONE.