Jobban teljesítenek a zenélni tanuló diákok

Drs. Gottfried Schlaug és Ellen Winner által vezetett harvardi tanulmány szerint azok a diákok, akik legalább három éven keresztül tanulnak egy hangszeren játszani, teljesítményben felülmúlják azokat a társaikat, akik életéből ez idáig kimaradt a zenetanulás. A különbség ráadásul nem csak az auditív adottságokon és a kézügyességen mutatkozik meg, tehát a hangszeren történő játszás eredményeként kialakuló készségeken, hanem a szóbeli és vizuális kvalitáson is mérhető, melyek különösebben nem hozhatók összefüggésbe a zenével – írja az online folyóirat, a PLoS ONE.

  • Eduline

Drs. Gottfried Schlaug és Ellen Winner által vezetett harvardi tanulmány szerint azok a diákok, akik legalább három éven keresztül tanulnak egy hangszeren játszani, teljesítményben felülmúlják azokat a társaikat, akik életéből ez idáig kimaradt a zenetanulás. A különbség ráadásul nem csak az auditív adottságokon és a kézügyességen mutatkozik meg, tehát a hangszeren történő játszás eredményeként kialakuló készségeken, hanem a szóbeli és vizuális kvalitáson is mérhető, melyek különösebben nem hozhatók összefüggésbe a zenével – írja az online folyóirat, a PLoS ONE.

A kutatás során 41 gyereket vizsgáltak a 8-11 éves korcsoportból, akik zongorán vagy húros hangszeren tanultak legalább három éven keresztül, majd adataikat 18 olyan tanulóéval vetették össze, akik soha nem fogtak kezükbe hangszert. Természetesen, mindkét csoport heti szinten 30-40 percet eleve foglalkozott a zenével a hagyományos iskolai oktatás keretében, de a hangszerek megszólaltatásához külön órákra (heti 45 percben) járó fiatalok emellett még otthon is szorgalmasan gyakoroltak.

Tény, hogy a „fiatal zenészek” jelentősen magasabb eredményeket értek el a kontrollcsoporthoz képest két olyan feladat során, amely kapcsolatba hozható a zenetanulással (auditív előnyök és kézügyesség), ám ami jóval meglepőbb, hogy a verbális képességet mérő IQ szótárteszten, valamint a vizuális mintafelismerést vizsgáló, úgynevezett Raven-teszten (Raven's Progressive Matrices) is kimagaslóan teljesítettek, noha ezeknek látszólag semmi köze a muzsikaszóhoz. Továbbá, az eredmények annál jobbak lettek, minél hosszabb ideig és komolyabban foglalkozott valaki a zenével.

A szakértők szerint a hangszerek megszólaltatásának elsajátítása nem csak azokon a területeken gyümölcsöző, amelyek speciálisan kapcsolatba hozhatók magával a zenével, hanem ezeken túlmutatóan további előnyei is vannak. Mindazonáltal, noha ez a kutatás fényt derít arra a kérdésre, hogy van-e kapcsolat a zene és a nem rokon készségek között, ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen határozni a zenetanulás és az ebből származó gyakorlati előnyöket, további kutatásokra van szükség.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.