A mai felgyorsult világban egyre kevesebb dolog igényli a türelmet. A zene viszont pont ilyen: időt, figyelmet és elmélyülést kér. Dányi Árpád, a Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanára szerint a művészeti oktatás ma talán fontosabb, mint valaha.
A zongoratanár a Dunakeszi Postnak elmondta, hogy a gyerekeket ma rengeteg impulzus éri: digitális tartalmak, sportlehetőségek, programok között válogathatnak.
"Sokkal nehezebb ma lekötni őket. Minden gyors, azonnali élményt ad. A zene viszont lassú folyamat, nem ad rögtön visszajelzést. Türelem kell hozzá, és ez egyre ritkább készség” – fogalmazott.
Árpád úgy látja, hogy a művészeti oktatás értéke nem csökken, hanem felértékelődik. A technológiát eszközként használja: órákon felvételeket készítenek, YouTube-on hallgatnak műveket, kottaszerkesztő programokkal dolgoznak. “A kérdés mindig az, hogyan és mire. A zenében az emberi jelenlétet, a közös munkát semmi nem tudja kiváltani” – hangsúlyozta.
Több mint száz éves zongorával gurultak át a zebrán a XIII. kerületben - videó
A zene nemcsak készségeket fejleszt: figyelmet, kitartást, érzékenységet és kulturális alapot ad.
Egy zenét tanuló gyerek később könnyebben kapcsolódik másokhoz, érzékenyebb, nyitottabb lesz. És ez nem feltétlenül a pályaválasztásról szól
– mondta Dányi Árpád.
Sok diák később megbánja, hogy abbahagyta a zenetanulást, és visszatér hozzá gimnazistaként már örömből, nem kötelezettségből.
Bár a zongora alapvetően magányos hangszer, Dányi Árpád tudatosan keresi a közösségi formákat: négykezes, hatkezes és nyolckezes darabokat játszanak, kamarazenei helyzeteket teremtenek, versenyeken és koncerteken vesznek részt.
“Ezek a közös zenélések barátságokat hoznak létre. Megtanítanak egymásra figyelni, türelmesnek lenni, együtt gondolkodni” – mesélte.
A tanár személyes motivációja az, hogy lássa a folyamatot, ahogy a gyerekek nőnek, és közben továbbra is szeretettel játszanak a zongorán.
Látni, ahogy egy hat-hét éves gyerekből tizenhat-tizenhét éves fiatal lesz, és még mindig leül a zongorához, ez leírhatatlan érzés.
Dányi Árpád számára a legfontosabb cél, hogy a növendékekben megmaradjon a zeneszeretet, és a hangszer ne teher, hanem lehetőség legyen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
