Nem is gondolnánk, de ezek miatt is érdemes zenét tanulni gyerekként

A zenetanulásnak sok pozitív hatása van, ezeket a gyerekek az iskolában kamatoztathatják – derül ki a Fidelio cikkéből. Mivel a zene fejleszti a bal agyféltekét, ezért azok a diákok, akik már gyermekkoruktól kezdve tanulnak zenét, sokkal jobb nyelvi és logikai készségekkel rendelkeznek, így a nyelvtanórákon is jobban teljesítenek, mint a hangszeren nem játszó társaik.

  • Eduline

Azok, akik már kisgyermekkoruktól kezdve játszanak hangszeren, általában matekból is sokkal jobban teljesítenek, mivel már jóval azelőtt megtanulják a törtérték lényegét, hogy az iskolában arra sor kerülne. A kutatások azt is alátámasztották, hogy a zenetanulás és a térbeli intelligencia összefüggésben áll egymással, ezért azok, akik értenek a zenéhez, jobban kiigazodnak a műszaki rajzokon, illetve ügyesebben tájékozódnak a térképeken - olvasható a Fidelio cikkében.

Az iskolai teljesítményen túl a hétköznapokban is számtalan pozitívuma van annak, ha valaki tud hangszeren játszani. Azt már eddig is sokan tudták, hogy a zene csökkenti a stresszt. De ezen kívül magabiztosabbá, igényesebbé és érzelmileg intelligensebbé is teszi a gyerekeket.

A teljes cikket a Fidelio oldalán olvashatjátok el.

Műveltségi kvíz: otthon vagytok a zene világában?

Mennyire ismeritek a különböző hangszereket? A következő kvízben egy-egy képről kell megmondanotok a hangszerek nevét.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.