Nem először fordul elő az országban, hogy a tálib vezetés a zenélést is megvonja a lakosságtól.
Több ezer dollár értékben máglyán égettek hangszereket szombaton az afganisztáni Herát tartományban - írta meg a BBC.
Az interneten megjelent felvételek alapján az MTI azt írja, a megsemmisített hangszerek között volt gitár, dob, de erősítők és hangszórók is, amiknek nagy részét lakodalmakból kobozták el.
„Afganisztán népét megfosztották a művészi szabadságtól. A heráti hangszerégetés csak egy kis példa a tálib uralom alatt Afganisztánban végbe menő kulturális népirtásra” - nyilatkozta Ahmad Szarmaszt, az afganisztáni Nemzeti Zene Intézet alapítója a BBC-nek.
A lap szerint nem ez az első alkalom, hogy a tálib vezetés Afganisztánban a zenélést is megvonja a lakosságtól, de a hangszerégetés sem most fordult elő először, hiszen már 2022. januárjában is terjedtek olyan felvételek az interneten, amin lángoló hangszerek körül nevetnek az iszlamista csoport tagjai, de a tálibok első uralma alatt, 1996 és 2001 között például a zene minden formája tilos volt a társasági összejöveteleken, a televízióban és a rádióban egyaránt. A bukást követő két évtizedben aztán a zenei élet újra felvirágzott az országban, mígnem a 2021. augusztusában bekövetkezett újabb tálib hatalomátvételkor rengeteg zenész menekült el Afganisztánból, azok pedig, akik maradtak, bántalmazásról és hátrányos megkülönböztetésről számoltak be.
A nyilvánosság előtti zenélés tiltása mellett jelenleg az országban élő nők nem járhatnak sem középiskolába, sem egyetemekre, júniusban pedig az UNICEF arról számolt be, hogy az afgán oktatási rendszerben jelenleg még részt vevő nemzetközi szervezeteket is felszólították a tálibok, hogy adják át a helyüket a helyi, nem kormányzati csoportoknak.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
