A zene az "erkölcsi romlás okozója" - máglyán égettek hangszereket Afganisztánban a tálibok
Nem először fordul elő az országban, hogy a tálib vezetés a zenélést is megvonja a lakosságtól.
Székács Linda
Több ezer dollár értékben máglyán égettek hangszereket szombaton az afganisztáni Herát tartományban - írta meg a BBC.
Az interneten megjelent felvételek alapján az MTI azt írja, a megsemmisített hangszerek között volt gitár, dob, de erősítők és hangszórók is, amiknek nagy részét lakodalmakból kobozták el.
„Afganisztán népét megfosztották a művészi szabadságtól. A heráti hangszerégetés csak egy kis példa a tálib uralom alatt Afganisztánban végbe menő kulturális népirtásra” - nyilatkozta Ahmad Szarmaszt, az afganisztáni Nemzeti Zene Intézet alapítója a BBC-nek.
A lap szerint nem ez az első alkalom, hogy a tálib vezetés Afganisztánban a zenélést is megvonja a lakosságtól, de a hangszerégetés sem most fordult elő először, hiszen már 2022. januárjában is terjedtek olyan felvételek az interneten, amin lángoló hangszerek körül nevetnek az iszlamista csoport tagjai, de a tálibok első uralma alatt, 1996 és 2001 között például a zene minden formája tilos volt a társasági összejöveteleken, a televízióban és a rádióban egyaránt. A bukást követő két évtizedben aztán a zenei élet újra felvirágzott az országban, mígnem a 2021. augusztusában bekövetkezett újabb tálib hatalomátvételkor rengeteg zenész menekült el Afganisztánból, azok pedig, akik maradtak, bántalmazásról és hátrányos megkülönböztetésről számoltak be.
A nyilvánosság előtti zenélés tiltása mellett jelenleg az országban élő nők nem járhatnak sem középiskolába, sem egyetemekre, júniusban pedig az UNICEF arról számolt be, hogy az afgán oktatási rendszerben jelenleg még részt vevő nemzetközi szervezeteket is felszólították a tálibok, hogy adják át a helyüket a helyi, nem kormányzati csoportoknak.
Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.
„A magyar jogász szakma koronázatlan királynője” – fogalmazott Magyar Péter posztjában, amiben bejelentette, hogy felkérte Dr. Görög Mártát igazságügyi miniszternek. A politikus szerint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szakmai múltjával garanciát jelenthet a jogállamiság megerősítésére.