Nem először fordul elő az országban, hogy a tálib vezetés a zenélést is megvonja a lakosságtól.
Több ezer dollár értékben máglyán égettek hangszereket szombaton az afganisztáni Herát tartományban - írta meg a BBC.
Az interneten megjelent felvételek alapján az MTI azt írja, a megsemmisített hangszerek között volt gitár, dob, de erősítők és hangszórók is, amiknek nagy részét lakodalmakból kobozták el.
„Afganisztán népét megfosztották a művészi szabadságtól. A heráti hangszerégetés csak egy kis példa a tálib uralom alatt Afganisztánban végbe menő kulturális népirtásra” - nyilatkozta Ahmad Szarmaszt, az afganisztáni Nemzeti Zene Intézet alapítója a BBC-nek.
A lap szerint nem ez az első alkalom, hogy a tálib vezetés Afganisztánban a zenélést is megvonja a lakosságtól, de a hangszerégetés sem most fordult elő először, hiszen már 2022. januárjában is terjedtek olyan felvételek az interneten, amin lángoló hangszerek körül nevetnek az iszlamista csoport tagjai, de a tálibok első uralma alatt, 1996 és 2001 között például a zene minden formája tilos volt a társasági összejöveteleken, a televízióban és a rádióban egyaránt. A bukást követő két évtizedben aztán a zenei élet újra felvirágzott az országban, mígnem a 2021. augusztusában bekövetkezett újabb tálib hatalomátvételkor rengeteg zenész menekült el Afganisztánból, azok pedig, akik maradtak, bántalmazásról és hátrányos megkülönböztetésről számoltak be.
A nyilvánosság előtti zenélés tiltása mellett jelenleg az országban élő nők nem járhatnak sem középiskolába, sem egyetemekre, júniusban pedig az UNICEF arról számolt be, hogy az afgán oktatási rendszerben jelenleg még részt vevő nemzetközi szervezeteket is felszólították a tálibok, hogy adják át a helyüket a helyi, nem kormányzati csoportoknak.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
