Nem először fordul elő az országban, hogy a tálib vezetés a zenélést is megvonja a lakosságtól.
Több ezer dollár értékben máglyán égettek hangszereket szombaton az afganisztáni Herát tartományban - írta meg a BBC.
Az interneten megjelent felvételek alapján az MTI azt írja, a megsemmisített hangszerek között volt gitár, dob, de erősítők és hangszórók is, amiknek nagy részét lakodalmakból kobozták el.
„Afganisztán népét megfosztották a művészi szabadságtól. A heráti hangszerégetés csak egy kis példa a tálib uralom alatt Afganisztánban végbe menő kulturális népirtásra” - nyilatkozta Ahmad Szarmaszt, az afganisztáni Nemzeti Zene Intézet alapítója a BBC-nek.
A lap szerint nem ez az első alkalom, hogy a tálib vezetés Afganisztánban a zenélést is megvonja a lakosságtól, de a hangszerégetés sem most fordult elő először, hiszen már 2022. januárjában is terjedtek olyan felvételek az interneten, amin lángoló hangszerek körül nevetnek az iszlamista csoport tagjai, de a tálibok első uralma alatt, 1996 és 2001 között például a zene minden formája tilos volt a társasági összejöveteleken, a televízióban és a rádióban egyaránt. A bukást követő két évtizedben aztán a zenei élet újra felvirágzott az országban, mígnem a 2021. augusztusában bekövetkezett újabb tálib hatalomátvételkor rengeteg zenész menekült el Afganisztánból, azok pedig, akik maradtak, bántalmazásról és hátrányos megkülönböztetésről számoltak be.
A nyilvánosság előtti zenélés tiltása mellett jelenleg az országban élő nők nem járhatnak sem középiskolába, sem egyetemekre, júniusban pedig az UNICEF arról számolt be, hogy az afgán oktatási rendszerben jelenleg még részt vevő nemzetközi szervezeteket is felszólították a tálibok, hogy adják át a helyüket a helyi, nem kormányzati csoportoknak.
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
