A zene az "erkölcsi romlás okozója" - máglyán égettek hangszereket Afganisztánban a tálibok
Nem először fordul elő az országban, hogy a tálib vezetés a zenélést is megvonja a lakosságtól.
Székács Linda
Több ezer dollár értékben máglyán égettek hangszereket szombaton az afganisztáni Herát tartományban - írta meg a BBC.
Az interneten megjelent felvételek alapján az MTI azt írja, a megsemmisített hangszerek között volt gitár, dob, de erősítők és hangszórók is, amiknek nagy részét lakodalmakból kobozták el.
„Afganisztán népét megfosztották a művészi szabadságtól. A heráti hangszerégetés csak egy kis példa a tálib uralom alatt Afganisztánban végbe menő kulturális népirtásra” - nyilatkozta Ahmad Szarmaszt, az afganisztáni Nemzeti Zene Intézet alapítója a BBC-nek.
A lap szerint nem ez az első alkalom, hogy a tálib vezetés Afganisztánban a zenélést is megvonja a lakosságtól, de a hangszerégetés sem most fordult elő először, hiszen már 2022. januárjában is terjedtek olyan felvételek az interneten, amin lángoló hangszerek körül nevetnek az iszlamista csoport tagjai, de a tálibok első uralma alatt, 1996 és 2001 között például a zene minden formája tilos volt a társasági összejöveteleken, a televízióban és a rádióban egyaránt. A bukást követő két évtizedben aztán a zenei élet újra felvirágzott az országban, mígnem a 2021. augusztusában bekövetkezett újabb tálib hatalomátvételkor rengeteg zenész menekült el Afganisztánból, azok pedig, akik maradtak, bántalmazásról és hátrányos megkülönböztetésről számoltak be.
A nyilvánosság előtti zenélés tiltása mellett jelenleg az országban élő nők nem járhatnak sem középiskolába, sem egyetemekre, júniusban pedig az UNICEF arról számolt be, hogy az afgán oktatási rendszerben jelenleg még részt vevő nemzetközi szervezeteket is felszólították a tálibok, hogy adják át a helyüket a helyi, nem kormányzati csoportoknak.
A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.
A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.
Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.
Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel.
