Világszerte ismert női zenekart és több száz hallgatót mentettek ki Afganisztánból
Az afgán országos zeneakadémia több mint száz jelenlegi és volt hallgatóját, illetve családtagjaikat menekítették ki a radikális iszlamista tálibok kezére került dél-ázsiai országból légi úton - közölte hétfőn az oktatási intézmény igazgatója.
Eduline/MTI
A kimenekítettek között van a csak nőkből álló Zohra zenekar tagjainak túlnyomó része. A diákokat Portugália fogadja be és nyújt nekik majd menedéket. A vasárnap Kabulból Katarba indult géppel összesen 235-en hagyták el Afganisztánt, ami az amerikai csapatkivonás lezárulta óta a legnagyobb ilyen jellegű akció volt.
Hírügynökségek ezzel kapcsolatban felidézték, hogy eddig több ezer afgán állampolgárt, köztük a tálibok konzervatív iszlamista rendszerétől tartó sportolókat és művészeket menekítettek ki az országból. Nemrég afgán lányokból álló robottechnológiai csapatot és az afgán női ifjúsági labdarúgó-válogatottat menekítették Afganisztánból Mexikóba, illetve Portugáliába.
A tálibok előző uralma idején, 1996 és 2001 között a zenét betiltották. A mostani tálib vezetés azonban még hivatalosan nem adott ki ilyen ki rendelkezést, bár zenészek attól tartanak, ez nem várat magára. Sok tálib harcos elkezdte a szigorúan értelmezett iszlám törvények (saría) érvényesítését a többi között zenészek zaklatásával és zenés szórakozóhelyek zavarásával.
Afganisztán erős zenei hagyományokkal rendelkezik, amelyeken érezhető az iráni és indiai klasszikus zenék hatása, az utóbbi húsz évben pedig a popzene is virágzásnak indult. A 2010-ben alapított afgán országos zeneakadémia, amely egykor sokszínűségéről volt ismert, mára üressé vált. Kampuszát a tálibokkal szövetséges Hakkáni-hálózat nevű terrorista szervezet harcosai őrzik. Az oktatók és az intézmény mintegy 350 diákja a radikálisok augusztusi hatalomátvétele óta nem tértek vissza.
A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.
A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában.
Megjelent a Magyar Közlönyben a pedagógusbérek korrekciójáról szóló kormányrendelet. A korábban bejelentett 0,4 százalékpontos béremelés részletszabályai is nyilvánossá váltak. Mutatjuk, mire lehet számítani.
Bár sok iskolában ma is természetesnek számít, hogy a tanárok az egész osztály előtt ismertetik a dolgozatok vagy vizsgák eredményeit, a Tanítanék Mozgalom szerint ez nemcsak adatvédelmi kérdéseket vet fel.
