A Waldorf-iskolák híresek befogadó közösségeikről, de sokban eltérnek a hagyományos állami iskolák rendszerétől.
Korábban az Eduline is megírta, melyek azok a budapesti középiskolák, ahová a felvételihez nem kérik a központi írásbeli vizsgát. Akik nem szeretnék „hagyományos” gimnáziumba, szakgimnáziumba vagy technikumba íratni a gyereküket, alternatív iskolák közül is válogathatnak, például a Waldorf-iskolák között.
Ma már az ország szinte minden megyéjében működik Waldorf-iskola, a teljes listát ide kattintva lehet megtekinteni.
A Waldorf-iskolákban az oktatás akkreditált, vagyis államilag elismert Waldorf-kerettanterv szerint zajlik, ami némileg eltér a hagyományos, állami középiskolák oktatásától.
A Waldorf-iskolák egyik sajátossága az epochális képzés. Három hetes szakaszokban váltják egymást a tantárgyak, vagyis három héten át minden reggel másfél órában egy adott témakörben mélyülhetnek el a diákok.
Az 5 éves képzés utolsó éve speciális, érettségire felkészítő év. A diákok ekkor már emelt óraszámban tanulják az általuk választott érettségi tantárgyakat, személyre szabottan, emelt vagy középszinten.
A Waldorf-iskolák nevelésének egyik alapeleme a művészeti képzés: dráma, kézművesség, festészet, szobrászat, beszédművelés, euritmia és zene órákon vesznek részt. A kézművesség része az agyagozás, fafaragás, asztalosság és kőfaragás.
A diákok minden év utolsó 2-3 hetében különböző gyakorlatokra mennek. 9. osztályban mezőgazdasági gyakorlatra, 10. osztályban földmérés és erdészeti gyakorlatra, 11. osztályban szociális munkát végeznek.
Ezek mellett a Waldorf-iskolák híresek befogadó és jó közösségeikről. Minden osztálynak két, úgynevezett tanári kísérője van, akik az osztályfőnöki teendők mellett figyelnek a jó hangulatra és a tanítási légkörre – olvasható a Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium oldalán.
Egy ideális világban minden gyerek Montessori-nevelésben részesülne – vallja a Zürichben dolgozó óvodapedagógus. Miben előzik meg a Montessori-ovisok az állami intézményekbe járó társaikat, és van-e átjárás a két rendszer között?
A felvételizők és szüleik ismerkedő és motivációs beszélgetésen vesznek részt, ahol a tanárok megismerhetik a diákok személyiségét és tanulmányi eredményeiket. A konkrét felvételi menetrendet az iskolák tájékoztatójában találjátok.
A Waldorf-diákok 2023. májusi érettségi eredményit összehasonlították az országos és gimnáziumi eredményekkel. A felmérés szerint a középszintű érettségi vizsgák eredményei a kötelező tárgyak esetében:
Magyar nyelv és irodalom: az országos átlagnál (66%) 10 százalékponttal, a gimnáziumoknál 1 százalékponttal magasabb a Waldorf-iskolások eredménye.
Matematika: a teljes országos átlagnál (53%) 4 százalékponttal magasabb (57%), a gimnáziumoknál (65%) 8 százalékponttal gyengébb a Waldorf-iskolások eredménye.
Történelem: az országok átlagnál (63%) 11 százalékponttal, a gimnáziumoknál (72%) 2 százalékponttal magasabb a Waldorf-iskolások eredménye (74%).
Angol: a korábbi tanterv szerint angolból érettségizők eredménye az országos átlagnál (62%) 13 százalékponttal, a gimnáziumoknál (74%) 1 százalékponttal magasabb (75%). A 2020-as tanterv szerint tanulók eredményeiben – akik minden esetben előrehozott vizsgát tettek – sokkal kisebb a különbség. Itt a teljes országos eredménnyel megegyezik a gimnáziumok eredménye (90%), a Waldorf-diákok eredménye ennél 2 százalékponttal magasabb.
Német: a korábbi tanterv szerint vizsgázók esetében a Waldorf-diákok eredménye (74%) az országos átlagnál (55%) 19 százalékponttal, a gimnáziumok eredményénél (72%) 2 százalékponttal lett magasabb. A 2020-as tanterv szerint (előrehozottan) érettségizők mindhárom csoportja azonos eredményt ért el (85%).
A kutatás az emelt szintű vizsgákat már csak országos és Waldorf bontásban hasonlította össze az adatokat. Az alacsony számú waldorfos vizsgázó miatt nem végeztek részletes elemzést a különböző tárgyak esetében, mert egy-egy kiemelkedő vagy gyengébb eredmény erősen torzíthatja az összesítéseket. Összességében azt írják, hogy a magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és biológia tantárgyakból a Waldorf-diákok emelt szinten néhány százalékponttal gyengébb eredményt értek el, angol és informatika tárgyakból néhány százalékkal jobbat.
Mutatjuk a 2026-os középiskolai felvételi legfontosabb dátumait.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
