Rangos díjat kaptak magyar kutatónők
Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.
Az erdélyi származású Ullmann Ágnes neve is felkerül az Eiffel-torony első emeleti frízére, a tudomány nagyjai közé. A párizsi önkormányzat döntése történelmi gesztus: a 19. század végén kivésett 72 férfinév mellé most 72 kiemelkedő női tudós neve kerül, köztük a modern biológia egyik meghatározó alakjáé.
Amikor Gustave Eiffel megépítette az Eiffel-tornyot az 1889-es párizsi világkiállításra, nem csupán egy mérnöki bravúrt akart létrehozni. A torony a francia tudomány és műszaki haladás szimbóluma lett. Eiffel ezért az első emelet körüli frízre 72 francia tudós, mérnök és matematikus nevét vésette fel – többek között olyan alakokét, mint Lagrange, Laplace vagy Fourier.
A névsor egyfajta „tudományos panteon” volt: a francia felvilágosodás és a 19. századi tudomány diadalának emlékműve. A kiválasztás szempontja az volt, hogy az illető jelentős hatást gyakorolt a matematika, fizika, kémia vagy mérnöki tudományok fejlődésére, és munkássága Franciaországhoz kötődött.
A 72 eredeti név között egyetlen nő sem szerepelt – ami nem meglepő egy 19. századi válogatás esetében, ám a mai szemmel komoly hiányosság. A párizsi városvezetés ezért döntött úgy, hogy a tudományos panteont kiegészíti 72 női tudós nevével, ezzel jelképesen is elismerve a nők évszázadokon át alulreprezentált, mégis meghatározó szerepét a tudományban.
Ullmann Ágnes (született 1927-ben, Erdélyben) mikrobiológus és molekuláris biológus volt, akinek munkássága alapvetően járult hozzá a modern biológia fejlődéséhez. Pályája jelentős részét a párizsi Institut Pasteur-ben töltötte, amely a mikrobiológia és az orvostudomány egyik legfontosabb európai központja.
Ullmann a baktériumok genetikai szabályozásának és a sejten belüli jelátviteli folyamatoknak a kutatásában ért el kiemelkedő eredményeket. Munkája hozzájárult annak megértéséhez, miként szabályozzák a sejtek saját génjeik működését, és hogyan reagálnak a környezeti változásokra.
Kutatásai a molekuláris biológia „aranykorában” zajlottak, amikor a DNS szerkezetének felfedezése után robbanásszerű fejlődés indult el a genetika és a sejtszintű szabályozás területén. Eredményei nemcsak az alapkutatásban, hanem az orvostudományban is hasznosultak.
Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.