Rangos díjat kaptak magyar kutatónők
Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.
Az erdélyi származású Ullmann Ágnes neve is felkerül az Eiffel-torony első emeleti frízére, a tudomány nagyjai közé. A párizsi önkormányzat döntése történelmi gesztus: a 19. század végén kivésett 72 férfinév mellé most 72 kiemelkedő női tudós neve kerül, köztük a modern biológia egyik meghatározó alakjáé.
Amikor Gustave Eiffel megépítette az Eiffel-tornyot az 1889-es párizsi világkiállításra, nem csupán egy mérnöki bravúrt akart létrehozni. A torony a francia tudomány és műszaki haladás szimbóluma lett. Eiffel ezért az első emelet körüli frízre 72 francia tudós, mérnök és matematikus nevét vésette fel – többek között olyan alakokét, mint Lagrange, Laplace vagy Fourier.
A névsor egyfajta „tudományos panteon” volt: a francia felvilágosodás és a 19. századi tudomány diadalának emlékműve. A kiválasztás szempontja az volt, hogy az illető jelentős hatást gyakorolt a matematika, fizika, kémia vagy mérnöki tudományok fejlődésére, és munkássága Franciaországhoz kötődött.
A 72 eredeti név között egyetlen nő sem szerepelt – ami nem meglepő egy 19. századi válogatás esetében, ám a mai szemmel komoly hiányosság. A párizsi városvezetés ezért döntött úgy, hogy a tudományos panteont kiegészíti 72 női tudós nevével, ezzel jelképesen is elismerve a nők évszázadokon át alulreprezentált, mégis meghatározó szerepét a tudományban.
Ullmann Ágnes (született 1927-ben, Erdélyben) mikrobiológus és molekuláris biológus volt, akinek munkássága alapvetően járult hozzá a modern biológia fejlődéséhez. Pályája jelentős részét a párizsi Institut Pasteur-ben töltötte, amely a mikrobiológia és az orvostudomány egyik legfontosabb európai központja.
Ullmann a baktériumok genetikai szabályozásának és a sejten belüli jelátviteli folyamatoknak a kutatásában ért el kiemelkedő eredményeket. Munkája hozzájárult annak megértéséhez, miként szabályozzák a sejtek saját génjeik működését, és hogyan reagálnak a környezeti változásokra.
Kutatásai a molekuláris biológia „aranykorában” zajlottak, amikor a DNS szerkezetének felfedezése után robbanásszerű fejlődés indult el a genetika és a sejtszintű szabályozás területén. Eredményei nemcsak az alapkutatásban, hanem az orvostudományban is hasznosultak.
Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.