Ullmann Ágnes neve is felkerül az Eiffel-toronyra, másik 71 kiemelkedő női tudóssal együtt

Az erdélyi származású Ullmann Ágnes neve is felkerül az Eiffel-torony első emeleti frízére, a tudomány nagyjai közé. A párizsi önkormányzat döntése történelmi gesztus: a 19. század végén kivésett 72 férfinév mellé most 72 kiemelkedő női tudós neve kerül, köztük a modern biológia egyik meghatározó alakjáé.

Miért vannak nevek az Eiffel-tornyon?

Amikor Gustave Eiffel megépítette az Eiffel-tornyot az 1889-es párizsi világkiállításra, nem csupán egy mérnöki bravúrt akart létrehozni. A torony a francia tudomány és műszaki haladás szimbóluma lett. Eiffel ezért az első emelet körüli frízre 72 francia tudós, mérnök és matematikus nevét vésette fel – többek között olyan alakokét, mint Lagrange, Laplace vagy Fourier.

A névsor egyfajta „tudományos panteon” volt: a francia felvilágosodás és a 19. századi tudomány diadalának emlékműve. A kiválasztás szempontja az volt, hogy az illető jelentős hatást gyakorolt a matematika, fizika, kémia vagy mérnöki tudományok fejlődésére, és munkássága Franciaországhoz kötődött.

Pexels

A 72 eredeti név között egyetlen nő sem szerepelt – ami nem meglepő egy 19. századi válogatás esetében, ám a mai szemmel komoly hiányosság. A párizsi városvezetés ezért döntött úgy, hogy a tudományos panteont kiegészíti 72 női tudós nevével, ezzel jelképesen is elismerve a nők évszázadokon át alulreprezentált, mégis meghatározó szerepét a tudományban.

Ki volt Ullmann Ágnes?

Ullmann Ágnes (született 1927-ben, Erdélyben) mikrobiológus és molekuláris biológus volt, akinek munkássága alapvetően járult hozzá a modern biológia fejlődéséhez. Pályája jelentős részét a párizsi Institut Pasteur-ben töltötte, amely a mikrobiológia és az orvostudomány egyik legfontosabb európai központja.

Ullmann a baktériumok genetikai szabályozásának és a sejten belüli jelátviteli folyamatoknak a kutatásában ért el kiemelkedő eredményeket. Munkája hozzájárult annak megértéséhez, miként szabályozzák a sejtek saját génjeik működését, és hogyan reagálnak a környezeti változásokra.

Kutatásai a molekuláris biológia „aranykorában” zajlottak, amikor a DNS szerkezetének felfedezése után robbanásszerű fejlődés indult el a genetika és a sejtszintű szabályozás területén. Eredményei nemcsak az alapkutatásban, hanem az orvostudományban is hasznosultak.

Rangos díjat kaptak magyar kutatónők

Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.