Rangos díjat kaptak magyar kutatónők
Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.
Az erdélyi származású Ullmann Ágnes neve is felkerül az Eiffel-torony első emeleti frízére, a tudomány nagyjai közé. A párizsi önkormányzat döntése történelmi gesztus: a 19. század végén kivésett 72 férfinév mellé most 72 kiemelkedő női tudós neve kerül, köztük a modern biológia egyik meghatározó alakjáé.
Amikor Gustave Eiffel megépítette az Eiffel-tornyot az 1889-es párizsi világkiállításra, nem csupán egy mérnöki bravúrt akart létrehozni. A torony a francia tudomány és műszaki haladás szimbóluma lett. Eiffel ezért az első emelet körüli frízre 72 francia tudós, mérnök és matematikus nevét vésette fel – többek között olyan alakokét, mint Lagrange, Laplace vagy Fourier.
A névsor egyfajta „tudományos panteon” volt: a francia felvilágosodás és a 19. századi tudomány diadalának emlékműve. A kiválasztás szempontja az volt, hogy az illető jelentős hatást gyakorolt a matematika, fizika, kémia vagy mérnöki tudományok fejlődésére, és munkássága Franciaországhoz kötődött.
A 72 eredeti név között egyetlen nő sem szerepelt – ami nem meglepő egy 19. századi válogatás esetében, ám a mai szemmel komoly hiányosság. A párizsi városvezetés ezért döntött úgy, hogy a tudományos panteont kiegészíti 72 női tudós nevével, ezzel jelképesen is elismerve a nők évszázadokon át alulreprezentált, mégis meghatározó szerepét a tudományban.
Ullmann Ágnes (született 1927-ben, Erdélyben) mikrobiológus és molekuláris biológus volt, akinek munkássága alapvetően járult hozzá a modern biológia fejlődéséhez. Pályája jelentős részét a párizsi Institut Pasteur-ben töltötte, amely a mikrobiológia és az orvostudomány egyik legfontosabb európai központja.
Ullmann a baktériumok genetikai szabályozásának és a sejten belüli jelátviteli folyamatoknak a kutatásában ért el kiemelkedő eredményeket. Munkája hozzájárult annak megértéséhez, miként szabályozzák a sejtek saját génjeik működését, és hogyan reagálnak a környezeti változásokra.
Kutatásai a molekuláris biológia „aranykorában” zajlottak, amikor a DNS szerkezetének felfedezése után robbanásszerű fejlődés indult el a genetika és a sejtszintű szabályozás területén. Eredményei nemcsak az alapkutatásban, hanem az orvostudományban is hasznosultak.
Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.
Május 7-én angol nyelvből középszinten 47 082, emelt szinten pedig 29 084 diák érettségizik. Az egész napos tudósításunkban minden fontos információt megtalálhattok. A mai angolérettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a LanguageCert Nyelvvizsgaközpontnak.
Hány percetek lesz az angolérettségin? Melyek a leggyakoribb hibák a szaktanár szerint? Miben különbözik a közép- és az emelt szint és mire számíthattok az egyes vizsgarészeknél? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Az angolérettségi első részére 60 perce van a vizsgázóknak, és maximum 33 pontot szerezhetnek.
Mutatjuk, milyen témákat kaptak a diákok a hallás utáni szövegértésben az angolérettségin.
A Charlie és a csokigyár írója már nem él, az utóbbi években azonban több probléma is felmerült a könyveivel és kijelentéseivel kapcsolatban.
30 percük van az érettségizőknek az angolérettségi második feladatlapjára.
Több feladatnál nem feltétlen B1-es szintű volt a téma vagy a szóhasználat a középszintű angolérettségin - mondta az Eduline által megkérdezett nyelvtanár.
Közzétette az Oktatási Hivatal a szerdai töriérettségi hivatalos megoldásait középszinten. Az emelt szintre még egy kicsit várni kell.