Rangos díjat kaptak magyar kutatónők
Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.
Az erdélyi származású Ullmann Ágnes neve is felkerül az Eiffel-torony első emeleti frízére, a tudomány nagyjai közé. A párizsi önkormányzat döntése történelmi gesztus: a 19. század végén kivésett 72 férfinév mellé most 72 kiemelkedő női tudós neve kerül, köztük a modern biológia egyik meghatározó alakjáé.
Amikor Gustave Eiffel megépítette az Eiffel-tornyot az 1889-es párizsi világkiállításra, nem csupán egy mérnöki bravúrt akart létrehozni. A torony a francia tudomány és műszaki haladás szimbóluma lett. Eiffel ezért az első emelet körüli frízre 72 francia tudós, mérnök és matematikus nevét vésette fel – többek között olyan alakokét, mint Lagrange, Laplace vagy Fourier.
A névsor egyfajta „tudományos panteon” volt: a francia felvilágosodás és a 19. századi tudomány diadalának emlékműve. A kiválasztás szempontja az volt, hogy az illető jelentős hatást gyakorolt a matematika, fizika, kémia vagy mérnöki tudományok fejlődésére, és munkássága Franciaországhoz kötődött.

A 72 eredeti név között egyetlen nő sem szerepelt – ami nem meglepő egy 19. századi válogatás esetében, ám a mai szemmel komoly hiányosság. A párizsi városvezetés ezért döntött úgy, hogy a tudományos panteont kiegészíti 72 női tudós nevével, ezzel jelképesen is elismerve a nők évszázadokon át alulreprezentált, mégis meghatározó szerepét a tudományban.
Ullmann Ágnes (született 1927-ben, Erdélyben) mikrobiológus és molekuláris biológus volt, akinek munkássága alapvetően járult hozzá a modern biológia fejlődéséhez. Pályája jelentős részét a párizsi Institut Pasteur-ben töltötte, amely a mikrobiológia és az orvostudomány egyik legfontosabb európai központja.
Ullmann a baktériumok genetikai szabályozásának és a sejten belüli jelátviteli folyamatoknak a kutatásában ért el kiemelkedő eredményeket. Munkája hozzájárult annak megértéséhez, miként szabályozzák a sejtek saját génjeik működését, és hogyan reagálnak a környezeti változásokra.
Kutatásai a molekuláris biológia „aranykorában” zajlottak, amikor a DNS szerkezetének felfedezése után robbanásszerű fejlődés indult el a genetika és a sejtszintű szabályozás területén. Eredményei nemcsak az alapkutatásban, hanem az orvostudományban is hasznosultak.
Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.