Rangos díjat kaptak magyar kutatónők

Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.

  • Eduline/MTI

Huszonegyedik alkalommal adták át idén a kivételes tehetségű magyar kutatónőknek járó, hatmillió forint összdíjazású elismerését kedden délután Budapesten, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban - írja az MTI.

A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján.

Hirsch Edit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa gyógyszeripari kihívásokra keres megoldásokat. A kutatónő biológiai eredetű gyógyszerek gyártástechnológiájának fejlesztésével foglalkozik. Ezek a készítmények kulcsszerepet játszanak a modern gyógyszeres terápiákban. Leginkább a rákos, gyulladásos és vírusos megbetegedések kezelésében alkalmazzák őket, előállításuk bonyolult és körülményes eljárásokat igényel. Rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra, ennek következtében stabilitási problémák léphetnek fel a termelés, a szállítás és a tárolás során egyaránt.

Az új technológiák segítségével, amelyekkel Hirsch Edit dolgozik, nyomon követhetővé válik a hatóanyaggyártás és a készítmények minőségének folyamatos ellenőrzése. Kutatásainak eredménye a jövőben elősegítheti, hogy a költséges terápiák olcsóbban és könnyebben, több beteghez is eljuthassanak.

Zobor Annamária Ditta, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika docense több mint 17 éve kutatja az öröklődő szembetegségeket, annak különböző formáit, és dolgozik új terápiás lehetőségek kidolgozásán és vizsgálatán. Az öröklődő retinabetegségek kezelése, génterápiák és mesterséges látásprotézisek kifejlesztése, valamint az őssejtek felhasználása a ritka szembetegségek területén napjainkban válnak elérhetővé.

Az eddig ismert, közel 300 gén közül egy gén esetében már létezik törzskönyvezett gyógyszer, amely tavaly óta Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen is elérhető, az új terápiát már magyar betegeken is alkalmazzák. Az örökletes szembetegségek kezelésében a génterápia új lehetőségeket nyitott meg. A díjazott célja, hogy az idegsejtek pusztulását okozó gének tanulmányozása mellett aktívan részt vegyen további terápiák fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában is.

Valkó Orsolya, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos tanácsadója, a Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője a természetes gyepek megőrzésével és helyreállításával foglalkozik közel 20 éve. A természetes gyepeknek fontos szerepe van egyebek mellett a por szűrésében, a talaj egészségének visszaállításában, és csakúgy, mint a fák, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kevésbé melegedjenek fel az urbánus területek. Valkó Orsolya eredményei mind a városi, mind a vidéki gyepek helyreállításában nagy szerepet játszhatnak és eszközei lehetnek a globális felmelegedés elleni küzdelemnek.

Az elmúlt huszonegy évben ötvenhét magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 80 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.