Rangos díjat kaptak magyar kutatónők

Hirsch Edit vegyészmérnök, Zobor Annamária Ditta egyetemi docens, valamint Valkó Orsolya biológus kapták idén a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű díjat.

  • Eduline/MTI

Huszonegyedik alkalommal adták át idén a kivételes tehetségű magyar kutatónőknek járó, hatmillió forint összdíjazású elismerését kedden délután Budapesten, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban - írja az MTI.

A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján.

Hirsch Edit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa gyógyszeripari kihívásokra keres megoldásokat. A kutatónő biológiai eredetű gyógyszerek gyártástechnológiájának fejlesztésével foglalkozik. Ezek a készítmények kulcsszerepet játszanak a modern gyógyszeres terápiákban. Leginkább a rákos, gyulladásos és vírusos megbetegedések kezelésében alkalmazzák őket, előállításuk bonyolult és körülményes eljárásokat igényel. Rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra, ennek következtében stabilitási problémák léphetnek fel a termelés, a szállítás és a tárolás során egyaránt.

Az új technológiák segítségével, amelyekkel Hirsch Edit dolgozik, nyomon követhetővé válik a hatóanyaggyártás és a készítmények minőségének folyamatos ellenőrzése. Kutatásainak eredménye a jövőben elősegítheti, hogy a költséges terápiák olcsóbban és könnyebben, több beteghez is eljuthassanak.

Zobor Annamária Ditta, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika docense több mint 17 éve kutatja az öröklődő szembetegségeket, annak különböző formáit, és dolgozik új terápiás lehetőségek kidolgozásán és vizsgálatán. Az öröklődő retinabetegségek kezelése, génterápiák és mesterséges látásprotézisek kifejlesztése, valamint az őssejtek felhasználása a ritka szembetegségek területén napjainkban válnak elérhetővé.

Az eddig ismert, közel 300 gén közül egy gén esetében már létezik törzskönyvezett gyógyszer, amely tavaly óta Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen is elérhető, az új terápiát már magyar betegeken is alkalmazzák. Az örökletes szembetegségek kezelésében a génterápia új lehetőségeket nyitott meg. A díjazott célja, hogy az idegsejtek pusztulását okozó gének tanulmányozása mellett aktívan részt vegyen további terápiák fejlesztésében és gyakorlati alkalmazásában is.

Valkó Orsolya, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos tanácsadója, a Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője a természetes gyepek megőrzésével és helyreállításával foglalkozik közel 20 éve. A természetes gyepeknek fontos szerepe van egyebek mellett a por szűrésében, a talaj egészségének visszaállításában, és csakúgy, mint a fák, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kevésbé melegedjenek fel az urbánus területek. Valkó Orsolya eredményei mind a városi, mind a vidéki gyepek helyreállításában nagy szerepet játszhatnak és eszközei lehetnek a globális felmelegedés elleni küzdelemnek.

Az elmúlt huszonegy évben ötvenhét magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 80 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.