Minden tizennegyedik magyar egyetemista külföldön tanul. A nemzetközi továbbtanulás iránti érdeklődés hét év alatt közel 30 százalékkal nőtt. Bár a döntést leginkább a hazai politikai és társadalmi környezet motiválja, de a külföldi egyetem nemcsak lehetőség, hanem komoly mentális és családi kihívás is.
Az Engame Akadémia kutatása szerint a 2023/24-es tanévben már több mint 18 ezer magyar fiatal tanult külföldi felsőoktatási intézményben. A legnépszerűbb célország továbbra is Ausztria és Hollandia, de a Brexit ellenére az Egyesült Királyság, valamint Dánia is az élmezőnyben maradt. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a döntést nem elsősorban a jobb karrierkilátások vagy az oktatás színvonala, hanem a magyarországi politikai és társadalmi közegből való elvágyódás mozgatja - írja a hvg360.
Ugyanakkor a külföldi továbbtanulás a fiatalokra és a szüleikre mentális terheket rak. A leválás folyamata, az elszigeteltség, a teljesítménykényszer, valamint a hazaköltözéssel végződő külföldi tanulmányok családi következményei komoly pszichés kihívást jelentenek.
A hvg360-nak Gábor is elmesélte a történetét, aki egyébként szülői ösztönzésre már gimnázium elejétől külföldi egyetemre készült, végül ösztöndíjjal jutott be a New York Egyetem abu-dzabi kampuszára.
Bár szakmailag és emberileg sokat fejlődött, a négyéves képzést nem fejezte be, és a Covid idején hazatért. Visszatekintve nem bánta meg a döntést, de elismerte: a kulturális különbségek, az egyetemi „buborék” és a folyamatos nyomás mentálisan megterhelőbb volt, mint amire számított.
Hajdu Judit pszichológus szerint a szülők felelőssége nem az, hogy mindenáron kitartsanak a terv mellett, hanem hogy olyan biztonságos hátteret teremtsenek, ahonnan a fiatalok tudják: ha szükséges, vissza lehet lépni.
Hajdu Judit hangsúlyozta, a fiatalokat úgy érdemes elengedni külföldre, hogy közben világos számukra, létezik visszaút – még ha ezt nem is a „B tervvel” kell hangsúlyozni az induláskor. A valódi biztonságérzet abból fakad, hogy a család képes elfogadni azt is, ha a gyerek idővel belátja: nem tudja vagy nem akarja tovább folytatni a kinti tanulmányokat.
A pszichológus szerint kulcskérdés, hogy a szülők saját magukban rendezzék ezt az elfogadást, mert csak így tudnak valóban figyelni a gyerek jelzéseire. Gyakori ugyanis, hogy a fiatalok a megfelelési kényszer miatt szóban még azt kommunikálják, hogy minden rendben van, miközben a szervezetük már stressztünetekkel reagál a túlterhelésre.
Ha végül a hazaköltözés vagy a tanulmányok megszakítása mellett döntenek, Hajdu Judit szerint ezt nem szabad elvesztegetett időként értelmezni. A külföldön töltött idő akkor is értékes tapasztalatokat ad, ha kívülről nehezen mérhetőek: erősíti az önállóságot, az önbizalmat és azt az élményt, hogy „meg tudom csinálni”.
Kevés tárgy, rövidebb, de annál intenzívebb szorgalmi időszak és proaktív órák – Lontay Olivér idén fejezte be első tanévét a világ egyik legrangosabb egyetemén, a Harvardon. Olivérrel az első év tapasztalatairól beszélgettünk.
Február 15-én éjfélkor zárul a jelentkezés a felsőoktatási felvételire. Mivel még a véghajrában is felmerülhetnek olyan kérdések, melyekre biztosan tudnotok kell a választ, ezért összeszedtük nektek, hogy mikre kell pontosan figyelnetek.
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Az új rendszer célja nemcsak a modernizáció, hanem az adminisztráció egyszerűsítése is.
A párt programjából kiderült, hogy „az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel.”
Kedd reggel egy férfi gázpisztollyal többször rálőtt Orbán Sándor polgármesterre a nagyteveli polgármesteri hivatalban, amely a helyi óvodával egy épületben van.
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
Hétvégén jelent meg a Tisza Párt programja, amelynek vállalásai között szerepel többek között az oktatásban dolgozók megbecsülésének és bérének növelése, valamint a felesleges adminisztráció csökkentése is.
Sok gyereknek életre szóló hátrányt és kudarcélményt okoz, éretlenül kerül be az iskolába. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója arra is felhívja a figyelmet, hogy több intézményben előfordul, hogy a létszámproblémák miatt továbbengedik azt a gyereket is, akinek inkább ismételnie kellene.
