Minden tizennegyedik magyar egyetemista külföldön tanul. A nemzetközi továbbtanulás iránti érdeklődés hét év alatt közel 30 százalékkal nőtt. Bár a döntést leginkább a hazai politikai és társadalmi környezet motiválja, de a külföldi egyetem nemcsak lehetőség, hanem komoly mentális és családi kihívás is.
Az Engame Akadémia kutatása szerint a 2023/24-es tanévben már több mint 18 ezer magyar fiatal tanult külföldi felsőoktatási intézményben. A legnépszerűbb célország továbbra is Ausztria és Hollandia, de a Brexit ellenére az Egyesült Királyság, valamint Dánia is az élmezőnyben maradt. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a döntést nem elsősorban a jobb karrierkilátások vagy az oktatás színvonala, hanem a magyarországi politikai és társadalmi közegből való elvágyódás mozgatja - írja a hvg360.
Ugyanakkor a külföldi továbbtanulás a fiatalokra és a szüleikre mentális terheket rak. A leválás folyamata, az elszigeteltség, a teljesítménykényszer, valamint a hazaköltözéssel végződő külföldi tanulmányok családi következményei komoly pszichés kihívást jelentenek.
A hvg360-nak Gábor is elmesélte a történetét, aki egyébként szülői ösztönzésre már gimnázium elejétől külföldi egyetemre készült, végül ösztöndíjjal jutott be a New York Egyetem abu-dzabi kampuszára.
Bár szakmailag és emberileg sokat fejlődött, a négyéves képzést nem fejezte be, és a Covid idején hazatért. Visszatekintve nem bánta meg a döntést, de elismerte: a kulturális különbségek, az egyetemi „buborék” és a folyamatos nyomás mentálisan megterhelőbb volt, mint amire számított.
Hajdu Judit pszichológus szerint a szülők felelőssége nem az, hogy mindenáron kitartsanak a terv mellett, hanem hogy olyan biztonságos hátteret teremtsenek, ahonnan a fiatalok tudják: ha szükséges, vissza lehet lépni.
Hajdu Judit hangsúlyozta, a fiatalokat úgy érdemes elengedni külföldre, hogy közben világos számukra, létezik visszaút – még ha ezt nem is a „B tervvel” kell hangsúlyozni az induláskor. A valódi biztonságérzet abból fakad, hogy a család képes elfogadni azt is, ha a gyerek idővel belátja: nem tudja vagy nem akarja tovább folytatni a kinti tanulmányokat.
A pszichológus szerint kulcskérdés, hogy a szülők saját magukban rendezzék ezt az elfogadást, mert csak így tudnak valóban figyelni a gyerek jelzéseire. Gyakori ugyanis, hogy a fiatalok a megfelelési kényszer miatt szóban még azt kommunikálják, hogy minden rendben van, miközben a szervezetük már stressztünetekkel reagál a túlterhelésre.
Ha végül a hazaköltözés vagy a tanulmányok megszakítása mellett döntenek, Hajdu Judit szerint ezt nem szabad elvesztegetett időként értelmezni. A külföldön töltött idő akkor is értékes tapasztalatokat ad, ha kívülről nehezen mérhetőek: erősíti az önállóságot, az önbizalmat és azt az élményt, hogy „meg tudom csinálni”.
Kevés tárgy, rövidebb, de annál intenzívebb szorgalmi időszak és proaktív órák – Lontay Olivér idén fejezte be első tanévét a világ egyik legrangosabb egyetemén, a Harvardon. Olivérrel az első év tapasztalatairól beszélgettünk.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
