Minden tizennegyedik magyar egyetemista külföldön tanul. A nemzetközi továbbtanulás iránti érdeklődés hét év alatt közel 30 százalékkal nőtt. Bár a döntést leginkább a hazai politikai és társadalmi környezet motiválja, de a külföldi egyetem nemcsak lehetőség, hanem komoly mentális és családi kihívás is.
Az Engame Akadémia kutatása szerint a 2023/24-es tanévben már több mint 18 ezer magyar fiatal tanult külföldi felsőoktatási intézményben. A legnépszerűbb célország továbbra is Ausztria és Hollandia, de a Brexit ellenére az Egyesült Királyság, valamint Dánia is az élmezőnyben maradt. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a döntést nem elsősorban a jobb karrierkilátások vagy az oktatás színvonala, hanem a magyarországi politikai és társadalmi közegből való elvágyódás mozgatja - írja a hvg360.
Ugyanakkor a külföldi továbbtanulás a fiatalokra és a szüleikre mentális terheket rak. A leválás folyamata, az elszigeteltség, a teljesítménykényszer, valamint a hazaköltözéssel végződő külföldi tanulmányok családi következményei komoly pszichés kihívást jelentenek.
A hvg360-nak Gábor is elmesélte a történetét, aki egyébként szülői ösztönzésre már gimnázium elejétől külföldi egyetemre készült, végül ösztöndíjjal jutott be a New York Egyetem abu-dzabi kampuszára.
Bár szakmailag és emberileg sokat fejlődött, a négyéves képzést nem fejezte be, és a Covid idején hazatért. Visszatekintve nem bánta meg a döntést, de elismerte: a kulturális különbségek, az egyetemi „buborék” és a folyamatos nyomás mentálisan megterhelőbb volt, mint amire számított.
Hajdu Judit pszichológus szerint a szülők felelőssége nem az, hogy mindenáron kitartsanak a terv mellett, hanem hogy olyan biztonságos hátteret teremtsenek, ahonnan a fiatalok tudják: ha szükséges, vissza lehet lépni.
Hajdu Judit hangsúlyozta, a fiatalokat úgy érdemes elengedni külföldre, hogy közben világos számukra, létezik visszaút – még ha ezt nem is a „B tervvel” kell hangsúlyozni az induláskor. A valódi biztonságérzet abból fakad, hogy a család képes elfogadni azt is, ha a gyerek idővel belátja: nem tudja vagy nem akarja tovább folytatni a kinti tanulmányokat.
A pszichológus szerint kulcskérdés, hogy a szülők saját magukban rendezzék ezt az elfogadást, mert csak így tudnak valóban figyelni a gyerek jelzéseire. Gyakori ugyanis, hogy a fiatalok a megfelelési kényszer miatt szóban még azt kommunikálják, hogy minden rendben van, miközben a szervezetük már stressztünetekkel reagál a túlterhelésre.
Ha végül a hazaköltözés vagy a tanulmányok megszakítása mellett döntenek, Hajdu Judit szerint ezt nem szabad elvesztegetett időként értelmezni. A külföldön töltött idő akkor is értékes tapasztalatokat ad, ha kívülről nehezen mérhetőek: erősíti az önállóságot, az önbizalmat és azt az élményt, hogy „meg tudom csinálni”.
Kevés tárgy, rövidebb, de annál intenzívebb szorgalmi időszak és proaktív órák – Lontay Olivér idén fejezte be első tanévét a világ egyik legrangosabb egyetemén, a Harvardon. Olivérrel az első év tapasztalatairól beszélgettünk.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
