Külföldi egyetem: presztízs, menekülőút vagy lelki próbatétel?

Az Engame Akadémia kutatása szerint a 2023/24-es tanévben már több mint 18 ezer magyar fiatal tanult külföldi felsőoktatási intézményben. A legnépszerűbb célország továbbra is Ausztria és Hollandia, de a Brexit ellenére az Egyesült Királyság, valamint Dánia is az élmezőnyben maradt. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a döntést nem elsősorban a jobb karrierkilátások vagy az oktatás színvonala, hanem a magyarországi politikai és társadalmi közegből való elvágyódás mozgatja - írja a hvg360.

Ugyanakkor a külföldi továbbtanulás a fiatalokra és a szüleikre mentális terheket rak. A leválás folyamata, az elszigeteltség, a teljesítménykényszer, valamint a hazaköltözéssel végződő külföldi tanulmányok családi következményei komoly pszichés kihívást jelentenek.

Mentálisan megterhelő

A hvg360-nak Gábor is elmesélte a történetét, aki egyébként szülői ösztönzésre már gimnázium elejétől külföldi egyetemre készült, végül ösztöndíjjal jutott be a New York Egyetem abu-dzabi kampuszára.

Bár szakmailag és emberileg sokat fejlődött, a négyéves képzést nem fejezte be, és a Covid idején hazatért. Visszatekintve nem bánta meg a döntést, de elismerte: a kulturális különbségek, az egyetemi „buborék” és a folyamatos nyomás mentálisan megterhelőbb volt, mint amire számított.

Van visszaút

Hajdu Judit pszichológus szerint a szülők felelőssége nem az, hogy mindenáron kitartsanak a terv mellett, hanem hogy olyan biztonságos hátteret teremtsenek, ahonnan a fiatalok tudják: ha szükséges, vissza lehet lépni.

Hajdu Judit hangsúlyozta, a fiatalokat úgy érdemes elengedni külföldre, hogy közben világos számukra, létezik visszaút – még ha ezt nem is a „B tervvel” kell hangsúlyozni az induláskor. A valódi biztonságérzet abból fakad, hogy a család képes elfogadni azt is, ha a gyerek idővel belátja: nem tudja vagy nem akarja tovább folytatni a kinti tanulmányokat.

A pszichológus szerint kulcskérdés, hogy a szülők saját magukban rendezzék ezt az elfogadást, mert csak így tudnak valóban figyelni a gyerek jelzéseire. Gyakori ugyanis, hogy a fiatalok a megfelelési kényszer miatt szóban még azt kommunikálják, hogy minden rendben van, miközben a szervezetük már stressztünetekkel reagál a túlterhelésre.

Ha végül a hazaköltözés vagy a tanulmányok megszakítása mellett döntenek, Hajdu Judit szerint ezt nem szabad elvesztegetett időként értelmezni. A külföldön töltött idő akkor is értékes tapasztalatokat ad, ha kívülről nehezen mérhetőek: erősíti az önállóságot, az önbizalmat és azt az élményt, hogy „meg tudom csinálni”.

Túl az első tanéven – ilyen magyar diákként a Harvardon tanulni

Kevés tárgy, rövidebb, de annál intenzívebb szorgalmi időszak és proaktív órák – Lontay Olivér idén fejezte be első tanévét a világ egyik legrangosabb egyetemén, a Harvardon. Olivérrel az első év tapasztalatairól beszélgettünk.