Minden tizennegyedik magyar egyetemista külföldön tanul. A nemzetközi továbbtanulás iránti érdeklődés hét év alatt közel 30 százalékkal nőtt. Bár a döntést leginkább a hazai politikai és társadalmi környezet motiválja, de a külföldi egyetem nemcsak lehetőség, hanem komoly mentális és családi kihívás is.
Az Engame Akadémia kutatása szerint a 2023/24-es tanévben már több mint 18 ezer magyar fiatal tanult külföldi felsőoktatási intézményben. A legnépszerűbb célország továbbra is Ausztria és Hollandia, de a Brexit ellenére az Egyesült Királyság, valamint Dánia is az élmezőnyben maradt. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a döntést nem elsősorban a jobb karrierkilátások vagy az oktatás színvonala, hanem a magyarországi politikai és társadalmi közegből való elvágyódás mozgatja - írja a hvg360.
Ugyanakkor a külföldi továbbtanulás a fiatalokra és a szüleikre mentális terheket rak. A leválás folyamata, az elszigeteltség, a teljesítménykényszer, valamint a hazaköltözéssel végződő külföldi tanulmányok családi következményei komoly pszichés kihívást jelentenek.
A hvg360-nak Gábor is elmesélte a történetét, aki egyébként szülői ösztönzésre már gimnázium elejétől külföldi egyetemre készült, végül ösztöndíjjal jutott be a New York Egyetem abu-dzabi kampuszára.
Bár szakmailag és emberileg sokat fejlődött, a négyéves képzést nem fejezte be, és a Covid idején hazatért. Visszatekintve nem bánta meg a döntést, de elismerte: a kulturális különbségek, az egyetemi „buborék” és a folyamatos nyomás mentálisan megterhelőbb volt, mint amire számított.
Hajdu Judit pszichológus szerint a szülők felelőssége nem az, hogy mindenáron kitartsanak a terv mellett, hanem hogy olyan biztonságos hátteret teremtsenek, ahonnan a fiatalok tudják: ha szükséges, vissza lehet lépni.
Hajdu Judit hangsúlyozta, a fiatalokat úgy érdemes elengedni külföldre, hogy közben világos számukra, létezik visszaút – még ha ezt nem is a „B tervvel” kell hangsúlyozni az induláskor. A valódi biztonságérzet abból fakad, hogy a család képes elfogadni azt is, ha a gyerek idővel belátja: nem tudja vagy nem akarja tovább folytatni a kinti tanulmányokat.
A pszichológus szerint kulcskérdés, hogy a szülők saját magukban rendezzék ezt az elfogadást, mert csak így tudnak valóban figyelni a gyerek jelzéseire. Gyakori ugyanis, hogy a fiatalok a megfelelési kényszer miatt szóban még azt kommunikálják, hogy minden rendben van, miközben a szervezetük már stressztünetekkel reagál a túlterhelésre.
Ha végül a hazaköltözés vagy a tanulmányok megszakítása mellett döntenek, Hajdu Judit szerint ezt nem szabad elvesztegetett időként értelmezni. A külföldön töltött idő akkor is értékes tapasztalatokat ad, ha kívülről nehezen mérhetőek: erősíti az önállóságot, az önbizalmat és azt az élményt, hogy „meg tudom csinálni”.
Kevés tárgy, rövidebb, de annál intenzívebb szorgalmi időszak és proaktív órák – Lontay Olivér idén fejezte be első tanévét a világ egyik legrangosabb egyetemén, a Harvardon. Olivérrel az első év tapasztalatairól beszélgettünk.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
