A 2024–2025-ös tanévben a teljes hallgatói létszám 27,2 százaléka külföldi diák.
Kristi Noem, a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) titkára azzal fenyegette meg a Harvard Egyetemet, hogy megvonja tőle a nemzetközi diákok fogadásának jogát, amennyiben nem adja át a külföldi hallgatók „illegális és erőszakos tevékenységeiről” szóló nyilvántartásokat – írja a CNN.
Amerika 86 százalékának ingyenes lesz ősztől a Harvard
Noem egy kemény hangvételű levélben követele az egyetemtől, hogy szolgáltasson adatokat a vízumtulajdonos diákok „ismert fenyegetéseiről más diákokkal vagy egyetemi dolgozókkal szemben,” „az egyetemi tanulási környezet akadályozásáról,” valamint minden olyan fegyelmi intézkedésről, amelyet „más diákok vagy közösségek fenyegetése, vagy tüntetéseken való részvétel miatt” hoztak ellenük.
Ha az egyetem nem teljesíti a követelést 2025. április 30-ig, akkor azonnali hatállyal visszavonják a Student and Exchange Visitor Program (SEVP) tanúsítványukat.
Ez a tanúsítvány jogosítja fel az egyetemeket arra, hogy hivatalos dokumentumokat állítsanak ki a felvett nemzetközi hallgatóknak, amelyekkel azok vízumot igényelhetnek az Egyesült Államokba való belépéshez.
A Harvard egyetemi adatai szerint a 2024–2025-ös tanévben 6 793 külföldi diák tanul az intézményben, ami a teljes hallgatói létszám 27,2%-át teszi ki.
A Harvard szóvivője egy közleményben azt mondta, hogy az egyetem tud a levélről, de kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, miszerint „nem adják fel függetlenségüket és nem mondanak le alkotmányos jogaikról.”
A konfliktus hátterében a Trump-kormányzat korábbi intézkedései is állnak, amelyek során több milliárd dolláros támogatásokat fagyasztottak be a Harvardnál. A Fehér Ház akkor is több változtatást követelt - többek között a sokszínűségi programok megszüntetését és a maszkviselés betiltását a tüntetéseken. Ennek azonban az egyetem nem volt hajlandó engedelmeskedni.
A Trump-adminisztráció szerint a Fehér Ház követeléseinek célja az antiszemitizmus visszaszorítása a palesztin-izraeli gázai háború kapcsán kirobbant feszült egyetemi tüntetések nyomán.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
