Mit lehet eddig tudni az Egyesült Királyság visszatéréséről az Erasmusba?
Az Erasmus pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne.
Elsősorban pénzügyi okokból egyesül 2026 augusztusától a Greenwich és a Kent Egyetem, a hallgatók számára azonban nem lesz érdemi változás: a jelentkezés módja, a képzések és a diploma megszerzése is ugyanúgy működik tovább, mint eddig.
Hivatalos jóváhagyást kapott a University of Greenwich és a University of Kent összeolvadása: 2026. augusztus 1-jétől új, több intézményt tömörítő egyetemi csoport jön létre, amely az Egyesült Királyság első úgynevezett „szuper-egyeteme” lesz – írja a Guardian.
Az egyesült intézménycsoport a tervek szerint az ország harmadik legnagyobb felsőoktatási szereplőjévé válik. A felek jelenleg konzultálnak az új ernyőszervezet nevével kapcsolatban, amely várhatóan London and South East University Group lesz.
Mit jelent ez a hallgatóknak?
A két egyetem hangsúlyozta: a hallgatók számára érdemi változás nem lesz. Továbbra is arra az egyetemre lehet jelentkezni és onnan lehet diplomát szerezni, amelyet a diák választ. A Greenwich és a Kent Egyetem önálló akadémiai egységként működik majd tovább, megtartva jelenlegi nevét és képzési struktúráját.
Az új egyetemi csoportnak egyetlen rektora (vice-chancellora), kormányzótanácsa és vezetői csapata lesz. A Greenwich Egyetem jelenlegi rektora, Jane Harrington professzor tölti be a kijelölt rektori pozíciót, míg a vezetői csapat további tagjait – köztük a Kent Egyetem megbízott rektorát, Georgina Randsley de Moura professzort – várhatóan áprilisig nevezik meg.
Harrington szerint az egyesülés lehetőséget teremt arra, hogy az intézmények világszínvonalú oktatást nyújtsanak, megerősítsék a kutatást, és hatékonyabban reagáljanak a valós társadalmi kihívásokra. Mint fogalmazott: a hallgatók számára a legnagyobb hozadék a nagyobb pénzügyi stabilitás és az új lehetőségek megjelenése lesz.
Az Erasmus pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne.
Pénzügyi nyomás van a háttérben
Az Office for Students tavaly novemberben arra figyelmeztetett, hogy a brit felsőoktatási intézmények közel 45%-a veszteséggel zárhatja a 2024-25-ös tanévet.
A University and College Union főtitkára, Jo Grady már korábban úgy nyilatkozott: az összeolvadás a „súlyos pénzügyi nyomás” következménye. Az érintett egyetemek szerint viszont az új struktúra stabilabb pénzügyi alapot teremt a gazdasági kihívások átvészeléséhez.
Craig McWilliam, a Greenwich Egyetem irányító testületének elnöke úgy fogalmazott: az új többegyetemes modell „bátor és felelős válasz” a felsőoktatást érő nyomásra, amelyet erős irányítás, közös értékek és világos társadalmi küldetés határoz meg.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.