Mit lehet eddig tudni az Egyesült Királyság visszatéréséről az Erasmusba?
Az Erasmus pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne.
Elsősorban pénzügyi okokból egyesül 2026 augusztusától a Greenwich és a Kent Egyetem, a hallgatók számára azonban nem lesz érdemi változás: a jelentkezés módja, a képzések és a diploma megszerzése is ugyanúgy működik tovább, mint eddig.
Hivatalos jóváhagyást kapott a University of Greenwich és a University of Kent összeolvadása: 2026. augusztus 1-jétől új, több intézményt tömörítő egyetemi csoport jön létre, amely az Egyesült Királyság első úgynevezett „szuper-egyeteme” lesz – írja a Guardian.
Az egyesült intézménycsoport a tervek szerint az ország harmadik legnagyobb felsőoktatási szereplőjévé válik. A felek jelenleg konzultálnak az új ernyőszervezet nevével kapcsolatban, amely várhatóan London and South East University Group lesz.
Mit jelent ez a hallgatóknak?
A két egyetem hangsúlyozta: a hallgatók számára érdemi változás nem lesz. Továbbra is arra az egyetemre lehet jelentkezni és onnan lehet diplomát szerezni, amelyet a diák választ. A Greenwich és a Kent Egyetem önálló akadémiai egységként működik majd tovább, megtartva jelenlegi nevét és képzési struktúráját.
Az új egyetemi csoportnak egyetlen rektora (vice-chancellora), kormányzótanácsa és vezetői csapata lesz. A Greenwich Egyetem jelenlegi rektora, Jane Harrington professzor tölti be a kijelölt rektori pozíciót, míg a vezetői csapat további tagjait – köztük a Kent Egyetem megbízott rektorát, Georgina Randsley de Moura professzort – várhatóan áprilisig nevezik meg.
Harrington szerint az egyesülés lehetőséget teremt arra, hogy az intézmények világszínvonalú oktatást nyújtsanak, megerősítsék a kutatást, és hatékonyabban reagáljanak a valós társadalmi kihívásokra. Mint fogalmazott: a hallgatók számára a legnagyobb hozadék a nagyobb pénzügyi stabilitás és az új lehetőségek megjelenése lesz.
Az Erasmus pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne.
Pénzügyi nyomás van a háttérben
Az Office for Students tavaly novemberben arra figyelmeztetett, hogy a brit felsőoktatási intézmények közel 45%-a veszteséggel zárhatja a 2024-25-ös tanévet.
A University and College Union főtitkára, Jo Grady már korábban úgy nyilatkozott: az összeolvadás a „súlyos pénzügyi nyomás” következménye. Az érintett egyetemek szerint viszont az új struktúra stabilabb pénzügyi alapot teremt a gazdasági kihívások átvészeléséhez.
Craig McWilliam, a Greenwich Egyetem irányító testületének elnöke úgy fogalmazott: az új többegyetemes modell „bátor és felelős válasz” a felsőoktatást érő nyomásra, amelyet erős irányítás, közös értékek és világos társadalmi küldetés határoz meg.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.