Mit lehet eddig tudni az Egyesült Királyság visszatéréséről az Erasmusba?
Az Erasmus pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne.
Elsősorban pénzügyi okokból egyesül 2026 augusztusától a Greenwich és a Kent Egyetem, a hallgatók számára azonban nem lesz érdemi változás: a jelentkezés módja, a képzések és a diploma megszerzése is ugyanúgy működik tovább, mint eddig.
Hivatalos jóváhagyást kapott a University of Greenwich és a University of Kent összeolvadása: 2026. augusztus 1-jétől új, több intézményt tömörítő egyetemi csoport jön létre, amely az Egyesült Királyság első úgynevezett „szuper-egyeteme” lesz – írja a Guardian.
Az egyesült intézménycsoport a tervek szerint az ország harmadik legnagyobb felsőoktatási szereplőjévé válik. A felek jelenleg konzultálnak az új ernyőszervezet nevével kapcsolatban, amely várhatóan London and South East University Group lesz.
Mit jelent ez a hallgatóknak?
A két egyetem hangsúlyozta: a hallgatók számára érdemi változás nem lesz. Továbbra is arra az egyetemre lehet jelentkezni és onnan lehet diplomát szerezni, amelyet a diák választ. A Greenwich és a Kent Egyetem önálló akadémiai egységként működik majd tovább, megtartva jelenlegi nevét és képzési struktúráját.
Az új egyetemi csoportnak egyetlen rektora (vice-chancellora), kormányzótanácsa és vezetői csapata lesz. A Greenwich Egyetem jelenlegi rektora, Jane Harrington professzor tölti be a kijelölt rektori pozíciót, míg a vezetői csapat további tagjait – köztük a Kent Egyetem megbízott rektorát, Georgina Randsley de Moura professzort – várhatóan áprilisig nevezik meg.
Harrington szerint az egyesülés lehetőséget teremt arra, hogy az intézmények világszínvonalú oktatást nyújtsanak, megerősítsék a kutatást, és hatékonyabban reagáljanak a valós társadalmi kihívásokra. Mint fogalmazott: a hallgatók számára a legnagyobb hozadék a nagyobb pénzügyi stabilitás és az új lehetőségek megjelenése lesz.
Az Erasmus pályázatok várhatóan 2026 közepétől indulnak, még azelőtt, hogy az Egyesült Királyság 2027–28-ban teljes jogú tagként visszatérne.
Pénzügyi nyomás van a háttérben
Az Office for Students tavaly novemberben arra figyelmeztetett, hogy a brit felsőoktatási intézmények közel 45%-a veszteséggel zárhatja a 2024-25-ös tanévet.
A University and College Union főtitkára, Jo Grady már korábban úgy nyilatkozott: az összeolvadás a „súlyos pénzügyi nyomás” következménye. Az érintett egyetemek szerint viszont az új struktúra stabilabb pénzügyi alapot teremt a gazdasági kihívások átvészeléséhez.
Craig McWilliam, a Greenwich Egyetem irányító testületének elnöke úgy fogalmazott: az új többegyetemes modell „bátor és felelős válasz” a felsőoktatást érő nyomásra, amelyet erős irányítás, közös értékek és világos társadalmi küldetés határoz meg.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.