Figyelmeztették az angliai egyetemeket: a diákok 92 százaléka használ mesterséges intelligenciát

Egy 1000 fős hallgatói felmérés szerint az elmúlt 12 hónapban „robbanásszerű növekedés” történt a generatív mesterséges intelligencia használatában.

Erősen ajánlják a brit egyetemeknek, hogy ellenőrizzék a hallgatók vizsgáit, miután egy új kutatás feltárta, hogy „szinte minden” alapképzésben részt vevő hallgató generatív mesterséges intelligenciát (genAI) használ a tanulmányaiban – írja a The Guardian.

A hazai és nemzetközi diákokat is vizsgáló 2025-ös felmérésben résztvevők 88 százaléka azt mondta, hogy AI eszközöket - mint például a ChatGPT – használ a vizsgáihoz, szemben a tavalyi 53 százalékkal.

2024-ben az iskolakezdés után egy hónappal durván megugrott a ChatGPT felhasználóinak száma.

A Higher Education Policy Institute and Kortext digitális tankönyvszolgáltató jelentése szerint az AI-eszközöket használók aránya 2024-ben 66%-ról 2025-ben 92%-ra ugrott, vagyis a diákok mindössze 8%-a nem használ mesterséges intelligenciát.

„Minden vizsgát felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy megállapítsák, vajon könnyen teljesíthető-e mesterséges intelligencia segítségével. Ez merész átképzési kezdeményezéseket igényel a személyzet számára a generatív AI erejének és lehetőségeinek megértésére”

- nyilatkozta Josh Freeman, a jelentés szerzője.

A felmérésben megkérdezett hallgatók szerint az AI-t fogalmak magyarázatára, cikkek összefoglalására és kutatási ötletek javaslására használják, de majdnem minden ötödik diák (18%) elismerte, hogy közvetlenül beillesztett AI által generált szöveget a munkájába.

A válaszadók emellett úgy vélik, hogy egyetemeik hatékonyan reagáltak az akadémiai integritással kapcsolatos aggodalmakra: 80%-uk szerint intézményük szabályzata „egyértelmű”, és 76%-uk úgy véli, hogy egyetemük képes felismerni az AI használatát a vizsgák során. Azonban csak a hallgatók harmada (36%) kapott egyetemi képzést az AI-használatról.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.