Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nemsokára közzéteszik az új, átdolgozott KRESZ teljes szövegét – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter. A tervek szerint az új közlekedési szabályozást legkésőbb 2026 szeptemberében vezethetik be.
A Közlekedésinfón a miniszter elmondta, január 20-án a saját Facebook-oldalán fogja közzétenni az új KRESZ teljes szövegét. A tervezetet jelenleg az ELTE nyelvészei lektorálják. Lázár János kiemeli, szerette volna, hogyha a szabályok és magyarázatok szövegezése egyszerűbb, rövidebb és közérthetőbb lenne.
Az előkészítés során pedig mintegy 100 szervezettel és 70 szakértővel egyeztettek, 1500 véleményt dolgoztak fel.
Arról már korábban beszámoltunk, hogy milyen változások lehetnek az új KRESZ-ben, többek között arról is, hogy a jövőben tilos lehet telefonozni a zebrán való átkelés közben. A tervek szerint változnak a sebességhatárok: bizonyos útszakaszokon a személyautók akár 140 km/h-val is haladhatnak majd, míg lakott területen belül egyes járművek esetében a 90 km/h-s sebesség is megengedett lehet. Újdonság lesz az is, hogy az irányjelzést legalább két másodperccel kanyarodás előtt kell majd megkezdeni, és hivatalosan is elfogadottá válhat a vészvillogó használata a hirtelen veszély jelzésére.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.