Január 20-án hozzák nyilvánosságra az új KRESZ tervezetét

Nemsokára közzéteszik az új, átdolgozott KRESZ teljes szövegét – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter. A tervek szerint az új közlekedési szabályozást legkésőbb 2026 szeptemberében vezethetik be.

A Közlekedésinfón a miniszter elmondta, január 20-án a saját Facebook-oldalán fogja közzétenni az új KRESZ teljes szövegét. A tervezetet jelenleg az ELTE nyelvészei lektorálják. Lázár János kiemeli, szerette volna, hogyha a szabályok és magyarázatok szövegezése egyszerűbb, rövidebb és közérthetőbb lenne.

Az előkészítés során pedig mintegy 100 szervezettel és 70 szakértővel egyeztettek, 1500 véleményt dolgoztak fel.

Arról már korábban beszámoltunk, hogy milyen változások lehetnek az új KRESZ-ben, többek között arról is, hogy a jövőben tilos lehet telefonozni a zebrán való átkelés közben. A tervek szerint változnak a sebességhatárok: bizonyos útszakaszokon a személyautók akár 140 km/h-val is haladhatnak majd, míg lakott területen belül egyes járművek esetében a 90 km/h-s sebesség is megengedett lehet. Újdonság lesz az is, hogy az irányjelzést legalább két másodperccel kanyarodás előtt kell majd megkezdeni, és hivatalosan is elfogadottá válhat a vészvillogó használata a hirtelen veszély jelzésére.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.