Január 20-án hozzák nyilvánosságra az új KRESZ tervezetét

Nemsokára közzéteszik az új, átdolgozott KRESZ teljes szövegét – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter. A tervek szerint az új közlekedési szabályozást legkésőbb 2026 szeptemberében vezethetik be.

A Közlekedésinfón a miniszter elmondta, január 20-án a saját Facebook-oldalán fogja közzétenni az új KRESZ teljes szövegét. A tervezetet jelenleg az ELTE nyelvészei lektorálják. Lázár János kiemeli, szerette volna, hogyha a szabályok és magyarázatok szövegezése egyszerűbb, rövidebb és közérthetőbb lenne.

Az előkészítés során pedig mintegy 100 szervezettel és 70 szakértővel egyeztettek, 1500 véleményt dolgoztak fel.

Arról már korábban beszámoltunk, hogy milyen változások lehetnek az új KRESZ-ben, többek között arról is, hogy a jövőben tilos lehet telefonozni a zebrán való átkelés közben. A tervek szerint változnak a sebességhatárok: bizonyos útszakaszokon a személyautók akár 140 km/h-val is haladhatnak majd, míg lakott területen belül egyes járművek esetében a 90 km/h-s sebesség is megengedett lehet. Újdonság lesz az is, hogy az irányjelzést legalább két másodperccel kanyarodás előtt kell majd megkezdeni, és hivatalosan is elfogadottá válhat a vészvillogó használata a hirtelen veszély jelzésére.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.