Miért ég a csillagszóró szélben és egyébként is mi van benne? Elmondjuk.
A csillagszóró működése valójában egy lassított és szigorúan szabályozott égési folyamat. A bevonatában található fémporok – leggyakrabban vas és alumínium – a gyújtás hatására rendkívül magas hőmérsékletre hevülnek, majd izzani kezdenek, miközben intenzív fényt bocsátanak ki. Az égést oxidálószerek, jellemzően nitrátok tartják fenn, amelyek oxigént szabadítanak fel, míg az égést lassító összetevők, például a szén és a kén, gondoskodnak arról, hogy a folyamat ne egyszerre, hanem fokozatosan menjen végbe.
Ezt az összetett keveréket – amely fémporokból, oxidálószerből, éghető anyagokból és kötőanyagból áll – egy vékony fémdrótra viszik fel. Amikor a csillagszórót meggyújtjuk, a hő hatására a fémrészecskék 1000–1600 °C közötti hőmérsékleten kezdenek izzani. A különböző fémek eltérő színű fényt adnak: a vas jellemzően narancssárgán szikrázik, míg az alumínium vakító fehér fényben csillog. Ezek az izzó, apró fémrészecskék hozzák létre azt a jól ismert, pergő-szikrázó látványt, amely a csillagszórót az ünnepek egyik legkedveltebb kellékévé teszi.
Mivel a csillagszóró az égéshez szükséges oxigén nagy részét nem a levegőből, hanem a saját anyagából nyeri, ezért szélben vagy enyhe légmozgásban is megbízhatóan működik.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
