Hétköznapi tudomány: így működik a csillagszóró

Miért ég a csillagszóró szélben és egyébként is mi van benne? Elmondjuk.

A csillagszóró működése valójában egy lassított és szigorúan szabályozott égési folyamat. A bevonatában található fémporok – leggyakrabban vas és alumínium – a gyújtás hatására rendkívül magas hőmérsékletre hevülnek, majd izzani kezdenek, miközben intenzív fényt bocsátanak ki. Az égést oxidálószerek, jellemzően nitrátok tartják fenn, amelyek oxigént szabadítanak fel, míg az égést lassító összetevők, például a szén és a kén, gondoskodnak arról, hogy a folyamat ne egyszerre, hanem fokozatosan menjen végbe.

Híres női tudósok

Ezt az összetett keveréket – amely fémporokból, oxidálószerből, éghető anyagokból és kötőanyagból áll – egy vékony fémdrótra viszik fel. Amikor a csillagszórót meggyújtjuk, a hő hatására a fémrészecskék 1000–1600 °C közötti hőmérsékleten kezdenek izzani. A különböző fémek eltérő színű fényt adnak: a vas jellemzően narancssárgán szikrázik, míg az alumínium vakító fehér fényben csillog. Ezek az izzó, apró fémrészecskék hozzák létre azt a jól ismert, pergő-szikrázó látványt, amely a csillagszórót az ünnepek egyik legkedveltebb kellékévé teszi.

Mivel a csillagszóró az égéshez szükséges oxigén nagy részét nem a levegőből, hanem a saját anyagából nyeri, ezért szélben vagy enyhe légmozgásban is megbízhatóan működik.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.