Hétköznapi tudomány: így működik a csillagszóró

Miért ég a csillagszóró szélben és egyébként is mi van benne? Elmondjuk.

A csillagszóró működése valójában egy lassított és szigorúan szabályozott égési folyamat. A bevonatában található fémporok – leggyakrabban vas és alumínium – a gyújtás hatására rendkívül magas hőmérsékletre hevülnek, majd izzani kezdenek, miközben intenzív fényt bocsátanak ki. Az égést oxidálószerek, jellemzően nitrátok tartják fenn, amelyek oxigént szabadítanak fel, míg az égést lassító összetevők, például a szén és a kén, gondoskodnak arról, hogy a folyamat ne egyszerre, hanem fokozatosan menjen végbe.

Híres női tudósok

Ezt az összetett keveréket – amely fémporokból, oxidálószerből, éghető anyagokból és kötőanyagból áll – egy vékony fémdrótra viszik fel. Amikor a csillagszórót meggyújtjuk, a hő hatására a fémrészecskék 1000–1600 °C közötti hőmérsékleten kezdenek izzani. A különböző fémek eltérő színű fényt adnak: a vas jellemzően narancssárgán szikrázik, míg az alumínium vakító fehér fényben csillog. Ezek az izzó, apró fémrészecskék hozzák létre azt a jól ismert, pergő-szikrázó látványt, amely a csillagszórót az ünnepek egyik legkedveltebb kellékévé teszi.

Mivel a csillagszóró az égéshez szükséges oxigén nagy részét nem a levegőből, hanem a saját anyagából nyeri, ezért szélben vagy enyhe légmozgásban is megbízhatóan működik.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.