„Marslakók” a Vörösmarty téren – vándorkiállítás nyílt a világhírű magyar tudósokról

Nobel-díjasok, feltalálók, zsenik – több mint ötven magyar tudós életét és munkásságát mutatja be a „Marslakók” kiállítás Budapesten.

  • Rodler Lili

A magyar tudományos élet legnagyobb alakjainak állít emléket a Vörösmarty téren megnyílt Marslakók: Magyar tudósok és Nobel-díjasok című kiállítás. A tárlat elnevezését Szilárd Leó szavai ihlették, aki az Egyesült Államokba emigrált magyar tudósokat „marslakóknak” nevezte – egyrészt különös gondolkodásmódjuk, másrészt az „érthetetlen” magyar nyelvük miatt.

Híres női tudósok

A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleménye szerint a kiállításon több mint ötven tudós életútja és munkássága jelenik meg. Köztük van Wigner Jenő, Szent-Györgyi Albert, Zsigmondy Richárd, Karikó Katalin és Krausz Ferenc is. A bemutatott személyek a matematika, a fizika, a kémia, a biológia, a közgazdaságtan, de még az autóipar és a feltalálói tevékenység világából is érkeztek.

„Az itt felvonultatott kivételes magyar elmék közös vonása, hogy munkájukkal mindannyian komoly hatást gyakoroltak környezetükre és a világra” – fogalmazott Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a megnyitón.

A vándorkiállítás szeptember 28-ig tekinthető meg Budapesten, a Vörösmarty téren, ezt követően pedig más hazai, európai és amerikai helyszínekre is ellátogat.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.