Katharine Wright, a repülés elfeledett őrangyala

Családfő, cégvezető és mellesleg tanár - ő volt Katharine Wright, aki az életét tette fel arra, hogy fivérei meghódíthassák a levegőt.

Wilbur és Orville Wright, az első, levegőnél nehezebb, motoros repülőgép feltalálóinak fiatalabbik húga, Katharine, a Wright Company egyik legfontosabb képviselője volt. Katharine 1874. augusztus 19-én az ohiói Daytonban született, és 15 éves korától, édesanyja, Susan Koerner Wright halála után gyakorlatilag ő lett a családfő. Okos és határozott volt, 1898-ban diplomázott a progresszív Oberlin College-ban, majd középiskolai tanárként kezdett dolgozni mielőtt a családi cégük, a Wright Company irányítását a kezébe vette.

Híres női tudósok

Minden egy kerékpárboltban kezdődött

A családi "start up" sikertörténete egy kerékpárboltban kezdődött. A Wright fivérek, Wilbur és Orville ráugrottak a biciklizés népszerű, új hóbortjára, és üzletet nyitottak az ohiói Daytonban. A javítás és eladás hamarosan barkácsoláshoz és építéshez vezetett, mivel a testvérek egyre jobb modelleket kínáltak lelkes vásárlóiknak. Sikerük közepette egy új álom kezdett formát ölteni.

A mérnökök világszerte azon törték a fejüket, hogyan lehetne motoros repülőgépet építeni - Wilbur és Orville pedig részt akartak venni ebben a kihívásban. De a fiatalabbik nővérük, Katharine tudta, hogy nélküle nem tudnák megcsinálni. A három testvér egy olyan megállapodást kötött, hogy ők hárman fogják megoldani az emberi repülés problémáját.

Miközben a bátyjai megszállottan készítették a tervrajzokat, és életüket és testi épségüket kockáztatva tesztelték az új modelleket Észak-Karolina homokos strandjain, Katharine lett a találmányaik kulisszái mögött álló lángelme. Ő szerezte be az anyagokat, irányította a kommunikációt, és irányította Wilbur és Orville figyelmét a legfontosabb célra akkor is, amikor az egész vállalkozás reménytelennek tűnt. .A kitartó munka hamarosan eredményre vezetett..

279 méter a levegőben

Az 1903-as év a repülés történetének egyik legfontosabb éve volt, mivel ekkor hajtották végre a Wright fivérek az első sikeres, motoros repülést. Az eseményre 1903. december 17-én került sor Kitty Hawkban, Észak-Karolinában. Wilbur és Orville Wright gépe, a Wright Flyer, rövid, de meghatározó repülést hajtott végre, ami megalapozta a modern légi közlekedést. Az első repülés során Orville 39 métert repült 12 másodperc alatt, míg a nap negyedik repülése, amit már Wilbur vezetett, 279 méter hosszú volt. Ezek a repülések nemcsak a repülés történetének mérföldkövei voltak, hanem a modern repülőgépek fejlesztésének is az alapját képezték. A Wright fivérek nem csupán megépítették a gépet, hanem a repülőgép-irányítási mechanizmusokat is kifejlesztették.

Ami ezután következett, az olyan hírnév és szerencse volt, amilyet Wrighték el sem tudtak volna képzelni. A testvérek beutazták a világot, hogy bemutassák találmányukat, más pilótákat képeztek ki, és új gépeket építettek, amelyek magasabbra és messzebbre tudtak repülni. Katharine Wright erős jellemű volt, rendíthetetlen támogatást és gyakorlati tanácsokat nyújtott testvérei számára. Kísérleteik és utazásaik során ő intézte a kommunikációt, és támogatta a tesztrepüléseiket.

Igazi hírességek lettek

Katharine 1908 szeptemberében hagyta ott végleg a tanítást, miután a virginiai Fort Myerben lezuhant egy Wright repülőgép, amelyet Orville vezetett az amerikai hadsereg számára tartott bemutató repülés során. A balesetben Thomas Selfridge hadnagy meghalt. Katharine Orville-lel maradt a lábadozás alatt, majd felépülése után vele utazott, hogy Franciaországban találkozzon Wilburrel egy promóciós körút kapcsán. Katharine aktívan segítette testvérei karrierjét, bizalmasuk és hangadójuk volt. 1909-ben elkísérte fivéreit Európába, hogy finanszírozást szerezzen és elősegítse az eladásokat. Ezeken a kiállításokon Wright a Wright Company képviselőjeként tevékenykedett. Hamarosan ő és fivérei hírességnek számítottak Európában, ahol a legmagasabb francia érdemrenddel tüntették ki.

Nemsokára azonban felbomlott a testvértrió. Wilbur Wright 1912. május 30-án, 45 éves korában tífuszban meghalt. A betegséget valószínűleg szennyezett étel, valószínűleg osztriga fogyasztása okozta. Ezután Katharine kapcsolata még szorosabb lett Orville-lel, aki soha nem nősült meg. Wilbur halálát azonban soha nem heverték ki és 1915-ben Orville eladta a családi céget.

A szerelem miatt megszakadt a kapcsolata fivérével

Katharine 1926. november 20-án Oberlinben feleségül ment egy főiskolai barátjához, a Kansas City-i újság tulajdonoshoz és szerkesztőhöz, Henry J. Haskellhez. Ez megszakította Katharine és Orville kapcsolatát. Nem volt hajlandó kapcsolatba lépni a Kansas Cityben élő házaspárral, és Katharine-t egészen az 1929. március 3-án tüdőgyulladásban bekövetkezett halála előtti napokig kerülte. Orville megkérte Henryt, hogy engedélyezze Katharine daytoni temetését, akit a Woodland temetőben helyezték örök nyugalomra szüleivel és testvérével együtt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.