Hazugság vagy segítségkérés? Így értelmezik félre a felnőttek a gyerekeket

"A hazugság kérdését a gyerek életkora nagyon erősen befolyásolja. Ami felnőtt szemmel hazugság, az gyerekszemmel védekezés is lehet."

A gyerekek igazmondása nem mindig felel meg a felnőttek által elvárt logikai kereteknek és sokszor épp ez az oka annak, hogy nem veszik őket komolyan. Stáhly Katalin pszichológus és gyerekjogi szakértő WMN Life-on megjelent cikke rávilágít arra, minél súlyosabb dolgot állít egy gyerek, annál erősebb a felnőtt világ hárítása.

Továbbra is az elsősök között a legmagasabb az évismétlők aránya

A gyerekek nem kis felnőttek – máshogy érzékelik a világot, és másként is beszélnek róla. Az igazság számukra gyakran félelemmel, lojalitással, szégyennel vagy szótlansággal fonódik össze. A pszichológus hangsúlyozza, hogy nem a "gyermeki pontosságot”, hanem az érzelmi hátteret kellene figyelembe vennie a szülőknek. Hiszen az „igazság” egy traumát átélt gyerek számára sokszor töredékekből áll, és nem lineárisan kibontott történetekből.

A felnőttek gyakori hibája, hogy saját logikájukat kérik számon a gyereken.

Ha egy gyerek egy tanárral, edzővel vagy más felnőttel szemben tesz súlyos állítást, sokszor épp az intézményi érdekek válnak a hitetlenség fő mozgatóivá. Így a gyerek nemhogy támogatást nem kap, hanem gyakran újabb elutasítást él át.

Miért nem mondanak igazat a gyerekek?

Nem feltétlen hazugság, amit mondanak, inkább egyfajta védekezés. Félelem a következményektől, lojalitás, szégyen, szókincshiány – ezek mind gátjai lehetnek Stáhly Katalin szerint annak, hogy egy gyerek teljesen őszintén beszéljen. Ez különösen igaz a bántalmazást átélt, gyermekvédelmi rendszerben élő gyerekekre.

A megoldás pedig nem a vádaskodás, hanem a biztonság. A gyereknek térre, időre és empátiára van szüksége ahhoz, hogy elmondhassa az igazságát – úgy, ahogyan ő tudja. A felnőtt dolga nem az, hogy elsőre ítélkezzen, hanem hogy befogadó legyen. A cikk szerint a traumatudatos megközelítés nem kedvesség, hanem morális kötelesség – ami sokszor még ma is hiányzik a gyakorlatból.

A legfontosabb kérdés nem az, hogy „igaz-e, amit a gyerek mond?”, hanem az, hogy „mit kezdünk vele, ha beszélni mer?”

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.