Az eseményeket négy főszervező gimnazista szemszögéből követhetjük végig.
„2022 márciusában példátlan eseménysorozat vette kezdetét Magyarországon. Az országgyűlési választások előtt néhány héttel egy csapat budapesti diák többezres tüntetést szervezett a Parlamenthez, hogy felhívják a közvélemény figyelmét: a pedagógus-szakszervezetek évek óta számos követeléssel élnek a kormányzat felé, hiába.” – ez adja az alaphangot a Telex dokumentumfilmjének.
Az diáktüntetések óta eltelt három évben több olyan esemény is történt, ami az oktatásra és a fiatalabb generáció jövőjére szürke felhőként telepszik rá. A legfrissebb nehézségek között ott van a középiskolai felvételi esetében az „ajánlott minimum felvételi ponthatár”, vagy a kompetenciamérések osztályozásának kérdése, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy továbbra is egyre csökkenő a létszáma a tanároknak a közoktatásban.
És akkor még a felsőoktatásban végbemenő változtatásokat nem is említettük, amik szintén befolyásolják a fiatalok jövőjét a továbbtanulással kapcsolatban.
Megszűnő szakok a Károlin, döntés elé állították a hallgatókat
2022-ben elindult folyamat nem hagyott alább, bár a film leírásában emlékeztetnek minket arra is, hogy az első tüntetés után nem sokkal a választások eredménye a változás reményét mérföldekre helyezte. Az ezt követő nyári szünet után viszont „minden korábbinál komolyabb és látványosabb megmozdulásokat szerveztek a diákok. A tanárok polgári engedetlenségi akcióba kezdtek, válaszul pedig a kormány is bekeményített: előbb fenyegető leveleket küldött a tanároknak, majd kirúgta az ellenálló pedagógusokat” – olvasható az összefoglalóban.
A filmet a következő hetekben egyelőre még csak a nagyobb vetítéseken lehet teljes egészében látni. A négy nagy bemutató utolsó vetítése után, május 12. körül, lehet majd a Telexen is megnézni.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Úgy tűnik, egy tanári diploma nemcsak az oktatásban, hanem számos más területen is új karrierutakat nyithat meg.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
