Az eseményeket négy főszervező gimnazista szemszögéből követhetjük végig.
„2022 márciusában példátlan eseménysorozat vette kezdetét Magyarországon. Az országgyűlési választások előtt néhány héttel egy csapat budapesti diák többezres tüntetést szervezett a Parlamenthez, hogy felhívják a közvélemény figyelmét: a pedagógus-szakszervezetek évek óta számos követeléssel élnek a kormányzat felé, hiába.” – ez adja az alaphangot a Telex dokumentumfilmjének.
Az diáktüntetések óta eltelt három évben több olyan esemény is történt, ami az oktatásra és a fiatalabb generáció jövőjére szürke felhőként telepszik rá. A legfrissebb nehézségek között ott van a középiskolai felvételi esetében az „ajánlott minimum felvételi ponthatár”, vagy a kompetenciamérések osztályozásának kérdése, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy továbbra is egyre csökkenő a létszáma a tanároknak a közoktatásban.
És akkor még a felsőoktatásban végbemenő változtatásokat nem is említettük, amik szintén befolyásolják a fiatalok jövőjét a továbbtanulással kapcsolatban.
Megszűnő szakok a Károlin, döntés elé állították a hallgatókat
2022-ben elindult folyamat nem hagyott alább, bár a film leírásában emlékeztetnek minket arra is, hogy az első tüntetés után nem sokkal a választások eredménye a változás reményét mérföldekre helyezte. Az ezt követő nyári szünet után viszont „minden korábbinál komolyabb és látványosabb megmozdulásokat szerveztek a diákok. A tanárok polgári engedetlenségi akcióba kezdtek, válaszul pedig a kormány is bekeményített: előbb fenyegető leveleket küldött a tanároknak, majd kirúgta az ellenálló pedagógusokat” – olvasható az összefoglalóban.
A filmet a következő hetekben egyelőre még csak a nagyobb vetítéseken lehet teljes egészében látni. A négy nagy bemutató utolsó vetítése után, május 12. körül, lehet majd a Telexen is megnézni.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
