Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Az eseményeket négy főszervező gimnazista szemszögéből követhetjük végig.
„2022 márciusában példátlan eseménysorozat vette kezdetét Magyarországon. Az országgyűlési választások előtt néhány héttel egy csapat budapesti diák többezres tüntetést szervezett a Parlamenthez, hogy felhívják a közvélemény figyelmét: a pedagógus-szakszervezetek évek óta számos követeléssel élnek a kormányzat felé, hiába.” – ez adja az alaphangot a Telex dokumentumfilmjének.
Az diáktüntetések óta eltelt három évben több olyan esemény is történt, ami az oktatásra és a fiatalabb generáció jövőjére szürke felhőként telepszik rá. A legfrissebb nehézségek között ott van a középiskolai felvételi esetében az „ajánlott minimum felvételi ponthatár”, vagy a kompetenciamérések osztályozásának kérdése, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy továbbra is egyre csökkenő a létszáma a tanároknak a közoktatásban.
És akkor még a felsőoktatásban végbemenő változtatásokat nem is említettük, amik szintén befolyásolják a fiatalok jövőjét a továbbtanulással kapcsolatban.
Megszűnő szakok a Károlin, döntés elé állították a hallgatókat
2022-ben elindult folyamat nem hagyott alább, bár a film leírásában emlékeztetnek minket arra is, hogy az első tüntetés után nem sokkal a választások eredménye a változás reményét mérföldekre helyezte. Az ezt követő nyári szünet után viszont „minden korábbinál komolyabb és látványosabb megmozdulásokat szerveztek a diákok. A tanárok polgári engedetlenségi akcióba kezdtek, válaszul pedig a kormány is bekeményített: előbb fenyegető leveleket küldött a tanároknak, majd kirúgta az ellenálló pedagógusokat” – olvasható az összefoglalóban.
A filmet a következő hetekben egyelőre még csak a nagyobb vetítéseken lehet teljes egészében látni. A négy nagy bemutató utolsó vetítése után, május 12. körül, lehet majd a Telexen is megnézni.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.