Óvodai átalakítások: nem kell egybefüggően 45 perces foglalkozásokat tartani a nagycsoportosoknak

A 45 perc az egész napra foglalkozik.

A Civil Közoktatási Platform (CKP) az Eduline-nek is eljuttatott közleményéből kiderült, hogy az óvodai alapprogram módosításáról szóló rendelet szerint a gyermekek naponta összesen 45 perces időkeretben, a feladatra differenciált, a gyermek egyéni terhelhetőségéhez igazodó iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek részt.

A CKP szerint ennek ellenére nagy a veszélye annak, hogy az óvodákban az egyszerűség és a biztonság kedvéért egybefüggő, egységes foglalkozásokat tartanak.

Annak is látjuk jeleit, hogy annak ellenére, hogy a megjelent rendelet a tervezettel ellentétben nem írja elő az iskolába lépés előtt külön csoport indítását, egyes óvodák ezt a megoldást választják, annál is inkább, mert a mostani rendeletben is benne szerepel, hogy az iskola-előkészítő foglalkozásokat,  amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, külön térben kell szervezni.

- írták, majd hangsúlyozták, hogy

továbbra is megmaradhatnak a vegyes csoportok,a 45 perc csak a foglalkozások teljes napi időtartamára vonatkozik, illetve az is követelmény maradt, hogy az adott foglalkozás a gyerekek egyéni adottságaihoz igazodjon.

Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy korábban Szülői Hang által indított petíciót, amit az óvodák „iskolásítása” ellen indítottak, több mint 18 ezren írták alá és így részben személyes sikernek tekintik, hogy a kormány végül elállt a rendelet bevezetésétől.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.