Hímes tojások akkor és most – innen ered a tojásfestés hagyománya

Mint oly sok szimbólum és hagyomány a keresztény ünnepkörök esetében, a húsvéti tojás, de főleg a díszített tojás, is pogány gyökerekkel rendelkezik.

  • Rodler Lili

Régi magyar szokás szerint húsvéthétfőn, amikor a fiúk elkezdtek a faluban körbejárni, hogy a lányokat és asszonyokat meglocsolhassák, jutalomként piros tojást kértek. Ez a hagyomány mára már persze szinte teljesen elveszett, nagy locsolkodó körök sincsenek, de húsvét előtt valószínűleg ti is nekiálltok tojást főzni, hogy utána befesthessétek különböző tarka színekre, amik majd a díszes asztal legszebb ékei lehetnek.

A tojásfestésnek nem csak hazánkban van hagyomány, bár igaz, nálunk van az egyik legnagyobb választék a díszítési módszerek közül. Hímzés, márványozás, egyszerű hagymahéjjal való festés, karcolás, berzselés és még sorolhatnánk. De a szinte már giccsesen kidekorált tojások előtt is létezett ez a hagyomány, ráadásul sokkal régebb óta, mint gondolnánk.

Ostara és a nyúllá változott madár legendája

Ostara neve ismerős lehet a germán legendákból is, ugyanis a tavasz és a bőség istennőjeként vált ismertté a német nyelvterületeken. A legenda szerint Ostaranak volt egy különleges és gyönyörű madara, ami színes tojásokat tojt. Egy napon, a gyerekek szórakoztatására átváltoztatta ezt a madarat nyúllá. Innen ered, hogy a nyulak színes tojásokat tojnak.

Az Ostara szóból ered egyébként az angol Easter szó is, ami magyarul húsvétot jelent.

Húsvéti készülődés: öt aranyos locsolóvers, amit érdemes húsvét hétfőre megtanulni

A Tudománypláza cikkéből kiderül, hogy a tojást már a kereszténység elterjedése előtt is hasonló szimbolikus jelentéssel ruházták fel. Már korábban is a termékenység és az új kezdet jelképe volt. Aztán ahogy a kereszténység teret hódított, a tojásnak más jelentést is tulajdonítottak.

Az egyik ilyen az maga Krisztus feltámadása. A tojás piros színét is ehhez kötik.

A kereszténység előtt a pogány és a többistenhívő világ is használta szimbólumként

A pirosra színezett tojások már több ezer évvel ezelőtt is jelen voltak a kínai hagyományok között. A piros szín a kínai kultúrában kifejezetten szerencsés színnek számít, jelen esetben viszont azért festették be ilyenre a tojásokat, hogy tiszteleghessenek a Nap előtt.

A világ többi területén, például Rómában, Perzsiában és Egyiptomban is a napéjegyenlőség ünneplésére elkészített ételek fő alapanyaga is a tojás volt. Ezzel szimbolizálták a természet újraéledésének erejét.

Színek jelentése

Nem csak Magyarországon hordoznak a tojások színezései jelentéseket, viszont ezekről tudunk a legtöbbet.

Első írásos emlék
Érdemes megjegyezni, hogy az első írásos emlékek a tojásfestéssel kapcsolatban még Anonymus idejéből származnak. Először 1615-ben Strassburgban említették a húsvéti tojásokat, amik eredetileg egyszínűek voltak. Nyugaton a piros, Kelet-Európában pedig az arany színezés volt a legelterjedtebb. A többszínű és a mintás verziók pedig a 17. században kezdtek elterjedni.

 

A színek jelenthettek érdeklődést és elutasítást is. A már korábban említett piros tojást azoknak a fiatalembereknek adhatták a lányok, akik iránt ténylegesen érdeklődtek. Akiknek az udvarlását viszont nem akarták fogadni, azoknak zöld színűt adtak. Később pedig már a kiválasztott fiú kedvenc színére festették a jelzésértékű ajándékot.

Manapság inkább a szépségük és tradíció miatt készítünk hímes tojásokat. Kifejezetten jó elfoglaltság leülni együtt és különböző mintákat rajzolni a főtt, vagy a kifújt tojásokra, amik közül az utóbbit akár évekig tárolhatjuk és díszíthetjük vele a lakást, vagy az ünnepi asztalt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.