Húsvéti készülődés: öt aranyos locsolóvers, amit érdemes húsvéthétfőre megtanulni

A jól bevált versek mellett mutatunk pár újat, amivel megörvendeztethetitek a család női tagjait.

  • Rodler Lili

A húsvét közeledtével már vészesen közeleg a tavaszi szünet is, ami egy hosszabb pihenővel ajándékozza majd meg a diákokat. Viszont a pihenés mellett egy kis készülődés sem árt. Míg a nagyobbak az érettségire tanulnak, addig a kisebbek elővehetnek pár memoritert, ezesetben locsolóverset, amivel majd csoki- esetleg hímestojásért cserébe megörvendeztethetik a család női tagjait.

A locsolkodásnak nagy hagyománya van Magyarországon, de eredendően szláv népszokás volt, ami a 17. században vált elterjedté hazánkban. A locsolóversek még később párosultak a locsolkodás mellé, így magának a tevékenységnek itthon külön hagyománya lett. Sok más országban ez a hagyomány nincs jelen a húsvéthétfői tevékenységek között.

Mivel itthon ilyen nagy múltra tekint vissza, ezért rengeteg locsolóverset őrzött meg a köztudat. Hoztunk nektek most ötöt, amik a jól ismert, hagyományos versek mellett is megállják a helyüket:

  • Azért, amiért kicsi vagyok,

    Verset mondok, mint a nagyok.

    Mondókámat megtanultam,

    Locsolómat is elhoztam.

    Azért, mert én kicsi vagyok,

    Piros tojást én is kapok.
  • Itt a húsvét, eljött végre

    a szép lányok örömére.

    Mert a lányok szép virágok

    illatos víz illik rájuk.

    Ne fuss hát el, szép virágom!

    Locsolónak csók jár, három!
    • Van e háznak rózsabokra,

      Nyúljék élte sok napokra,

      Hogy virítson mint rózsaszál,

      Megöntözném: ennyiből áll,

      A kis kertész fáradsága,

      Piros tojás a váltsága.
    • Erdőn-mezőn nyitott szemmel,

      sok virágra lel az ember.

      Én most őket megöntözöm,

      a piros tojást megköszönöm!

      Szabad-e locsolni?
    • Jó reggelt, jó reggelt,

      Kedves liliomszál,

      Megöntözlek rózsavízzel,

      Hogy ne hervadozzál.

      Kerek erdőn jártam,

      Piros tojást láttam,

      Bárány húzta rengő kocsin,

      Mindjárt ideszálltam.

      Nesze hát rózsavíz,

      Gyöngyöm, gyöngyvirágom.

      Hol a tojás, piros tojás?

      Tarisznyámba várom!
      Hozzászólások

      Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

      „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

      A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

      Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

      Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

      Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.