Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A húsvét kapcsán mindenkinek az elsők között jut eszébe a tojást tojó nyuszi, pedig ha jobban belegondolunk, meglehetősen bizarr, hogy épp egy emlősállathoz kötjük ezt a szokást. Emiatt jogosan merülhet fel a kérdés, honnan is ered a húsvéti nyúl története és miért teszünk úgy, mintha tényleg képes lenne mintás tojásokat rakni?
Bár a húsvét a kereszténység, Jézus Krisztus feltámadásának az ünnepe, a legtöbb szimbóluma pogány eredetű. A tojást hozó nyúl annak ellenére, hogy mára már az egyik fő jelképe lett az ünnepnek, nem szerepel a Bibliában. Eredetét nem lehet pontosan megállapítani, de több elképzelés is van vele kapcsolatban.
A nyúl és a tojás, mint szimbólum
A nyúl már az ókorban is a termékenység jelképe volt. Mivel sok utódot képes nemzeni, a tavaszi nap-éj egyenlőség idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották. A tojás is jóval a kereszténység kora elé nyúlik vissza. Többek között az életet és az újjászületést szimbolizálta, később pedig a feltámadt Krisztusnak is a jelképe lett. Azonban a két minta között itt nincs semmilyen összefüggés.
Mitológiai eredet
A húsvéti tojásokat tojó nyulat vannak, akik a germán mitológiából eredeztetik. A pogány angolszászok Eostre (a keltáknál Ostara), a tavasz istennőjének tiszteletére lakomákat tartottak a kereszténység előtti időkben, amit a tavaszi nap-éj egyenlőség idején rendeztek.
Az istennőt gyakran nyúllal és tojásokkal körbevéve, valamint virágokkal a kezében ábrázolták. A történet szerint, volt neki egy színes tojásokat tojó madara, amit a tavasz ünnepén nyúllá változtatott, a tojásokat pedig a gyerekeknek adta ajándékba. Egy másik változat szerint a madár megsebesült, és emiatt változtatta nyúllá, de átalakulása után is megmaradtak a tojásai.
Nyelvi félreértés
Egy másik magyarázat a húsvéti nyuszira a nyelvészektől származik, akik szerint ez pusztán két szó felcseréléséből ered. A német területeken húsvétkor ugyanis gyöngytyúkot (Haselhuhn) ajándékoztak egymásnak az emberek. A tyúk neve németül Huhn, ami igen hasonlít a Hase-ra, ami pedig nyulat jelent. Szerintük a tyúk és a nyúl nevének hasonlósága miatt egyszerűen összekeveredtek a szavak.
A hagyomány elterjedése
Az első ismert húsvéti nyusziról szóló történet 1680-ban íródott Németországban, ahol már a XVI. században hagyomány volt, hogy a gyerekek húsvéti fészek készíttettek és abba várták, hogy elhozza a nyuszi a színes tojásokat. Így ez a szokás Amerikába az 1700-as években érkezhetett a német bevándorlókkal, akik először Pennsylvaniában telepedtek le.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
November 30-ig mintegy 400 ezer rászoruló gyermek családjához érkezik meg az 50 ezer forintos iskolakezdési utalvány.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.