A húsvét kapcsán mindenkinek az elsők között jut eszébe a tojást tojó nyuszi, pedig ha jobban belegondolunk, meglehetősen bizarr, hogy épp egy emlősállathoz kötjük ezt a szokást. Emiatt jogosan merülhet fel a kérdés, honnan is ered a húsvéti nyúl története és miért teszünk úgy, mintha tényleg képes lenne mintás tojásokat rakni?
Bár a húsvét a kereszténység, Jézus Krisztus feltámadásának az ünnepe, a legtöbb szimbóluma pogány eredetű. A tojást hozó nyúl annak ellenére, hogy mára már az egyik fő jelképe lett az ünnepnek, nem szerepel a Bibliában. Eredetét nem lehet pontosan megállapítani, de több elképzelés is van vele kapcsolatban.
A nyúl és a tojás, mint szimbólum
A nyúl már az ókorban is a termékenység jelképe volt. Mivel sok utódot képes nemzeni, a tavaszi nap-éj egyenlőség idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották. A tojás is jóval a kereszténység kora elé nyúlik vissza. Többek között az életet és az újjászületést szimbolizálta, később pedig a feltámadt Krisztusnak is a jelképe lett. Azonban a két minta között itt nincs semmilyen összefüggés.
Mitológiai eredet
A húsvéti tojásokat tojó nyulat vannak, akik a germán mitológiából eredeztetik. A pogány angolszászok Eostre (a keltáknál Ostara), a tavasz istennőjének tiszteletére lakomákat tartottak a kereszténység előtti időkben, amit a tavaszi nap-éj egyenlőség idején rendeztek.
Az istennőt gyakran nyúllal és tojásokkal körbevéve, valamint virágokkal a kezében ábrázolták. A történet szerint, volt neki egy színes tojásokat tojó madara, amit a tavasz ünnepén nyúllá változtatott, a tojásokat pedig a gyerekeknek adta ajándékba. Egy másik változat szerint a madár megsebesült, és emiatt változtatta nyúllá, de átalakulása után is megmaradtak a tojásai.
Nyelvi félreértés
Egy másik magyarázat a húsvéti nyuszira a nyelvészektől származik, akik szerint ez pusztán két szó felcseréléséből ered. A német területeken húsvétkor ugyanis gyöngytyúkot (Haselhuhn) ajándékoztak egymásnak az emberek. A tyúk neve németül Huhn, ami igen hasonlít a Hase-ra, ami pedig nyulat jelent. Szerintük a tyúk és a nyúl nevének hasonlósága miatt egyszerűen összekeveredtek a szavak.
A hagyomány elterjedése
Az első ismert húsvéti nyusziról szóló történet 1680-ban íródott Németországban, ahol már a XVI. században hagyomány volt, hogy a gyerekek húsvéti fészek készíttettek és abba várták, hogy elhozza a nyuszi a színes tojásokat. Így ez a szokás Amerikába az 1700-as években érkezhetett a német bevándorlókkal, akik először Pennsylvaniában telepedtek le.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
