Míg a magyarok meghitt, családi környezetben gondolnak vissza az elhunytakra, van, ahol megidézik a rokonok szellemét, sőt sok helyen nagy ünnepségeket is rendeznek.
Egy korábbi cikkünkben már helyre tettük, hogy mi is a különbség a halloween, a mindenszentek és a halottak napja között. Mind a három régre nyúlik vissza, ám míg az október 31-i ünnep kifejezetten pogány szokásokból eredeztethető, addig a két utóbbi már szorosan kapcsolódik a kereszténységhez.
„A katolikus egyház tanítása szerint november 1-je azoknak a szenteknek az ünnepe, akiknek nincs külön emléknapjuk. A Mindenszentek hagyománya a VII. századra nyúlik vissza és a IX. században vált kötelező egyházi ünneppé. A november 2-i halottak napja a bencés szerzetesek clunyi kolostorából terjedt el a X. században és a XIV. századra már általános szokássá vált. Mindenszentek ünnepéből az utóbbi kétszáz év során lett a halottak napjának előestéje.” – írja egy ezzel foglalkozó cikkében a múltkor.hu történelmi magazin.
A hiedelem úgy tartotta, hogy ezeken a napokban a halottak hazalátogattak, ezért volt szokás számukra megteríteni, sót, vizet, kenyeret vagy egy tál ételt kikészíteni az asztalra. Ez a szokás mára már elhalványult Magyarországon, de a temetőlátogatás, illetve az otthoni gyertyagyújtás továbbra is hozzátartozik a halottak napja ’ünnepléséhez’.
A világon sok nemzet hasonlóan tartja meg a halottak napját és a mindenszenteket, mint mi, de vannak olyan népek, ahol egészen másként tartanak megemlékezést - a szó szoros értelmében hangosan ünnepelnek, felvonulásokat tartanak.
Mexikó: Día de los Muertos
Mexikóban november első két napján a családok, sőt a közintézmények is úgy fogadják az elhunytak visszatérő szellemeit, hogy oltárokat állítanak nekik. Rengeteg virággal, képekkel, gyertyákkal és ajándékokkal díszítik fel ilyenkor a családok az elhunyt hozzátartozóik sírját.
A temetőkben virágszirmokat szórnak a földre, hogy a halottak szellemei megtalálják az utat az élőkhöz és együtt mulasson az egész család. Mint egy örömünnep, ilyenkor senki sem szomorkodik és hatalmas lakomákat tartanak.
Japán: Obon fesztivál
A japánok a halottaikra szintén tánccal, énekléssel, családi összejövetellel emlékeznek, csak éppen nyár végén. Ezt a fesztiválszerű ünnepséget a lámpások éjszakájának is nevezik. Ilyenkor mindenhol fényfűzérek lógnak és késő este tömegesen engednek lebegő lampionokat az égbe a családok az elhunyt szeretteikért.
A japán hiedelem szerint augusztus 13-án a pokol és a menny közötti kapu megnyílik, és az ott élők letekintenek a még élő rokonaikra. A fényekre pedig azért van szükség, hogy az élő és a holt lelkek megtalálják egymást.
Kína: Csingming
Másnéven ez az ősök napja. Ezen a, már legalább kétezer éves ünnepen, elhunyt rokonaikra emlékeznek, tiszteletüket fejezik ki azzal, hogy a kedvenc dolgaikat, ételeiket viszik a szépen rendbetett sírokhoz. A kínaiaknál is szokás a lámpások, illetve a gyertyák gyújtása. Sőt ők még hamis pénzt is égetnek, ezzel ajándékot adva halott szeretteiknek.
Guatemala: Día de Todos los Santos
Ez az ünnep kicsit olyan mintha az európai mindenszenteket összekeverték volna a mexikói halottak napjával. Szintén november elsején tartják, de rendkívül látávnyos és élettel teli.
Szép, színes textilsárkányokat eregetnek a főtereken és parkokban, hogy ezekkel a hatalmas repülő díszekkel megnyissák a mennyország és a föld közötti kaput a szellemeknek. Ilyenkor ők is feldíszítik a sírokat, és nagy lakomát csap együtt a család.
Spanyolország: Gesztenye és mindenszentek
Spanyolország koránt sem egységes, még ünneplési szokások szempontjából sem.
Katalóniában például gesztenyés finomságokat sütnek, vásárokat tartanak, feldíszítik a temetőket, a hangulat pedig leginkább egy fesztiválhoz hasonlítható. Andalúziában pedig a temetőlátogatás után a család a szabadban piknikezve mesél régi történeteket egymásnak.
Dánia, Svédország: Alla helgons dag
A svédeknél nincsen kőbevésett dátum, mindig egy október 31-e és november 6-a közti szombati napra esik a megemlékezés napja. A mi ünnepünkhöz hasonlóan a családok temetőbe mennek, mécseseket gyújtanak és a képen látható szép, az adventi koszorúra emlékeztető örökzöld növénydíszeket tesznek a sírokra.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
