Az emberek többsége a novembert az ünnepi felvezető időszaknak tartja, így sokan ilyenkor már alig gondolnak másra, mint az adventre, vagy a karácsonyra. Pedig a novembernek is megvan a maga jelentőségé. Elhoztuk nektek a hónap fontosabb népszokásait.
A novembert őszutóként tartják számon, hiszen meteorológiailag ez az elmúlás évszakának utolsó hónapja. A régi időkben a disznótor hava elnevezést is használták rá, mivel a februárig tartó disznóvágások ilyenkor kezdődtek – ez mind a mai napig igaz. Az egyházi naptárakban pedig Szent András havaként említik.
Szent András hava tele van megemlékezéssel, elhunyt szeretteinktől való búcsúzással, de mindezt körülöleli a vidámság és a közösség éltető ereje.
Elhoztuk nektek azokat a novemberi dátumokat, az mkkiado.hu gyűjtése alapján, amikhez fontos népszokások köthetőek:
November 1.: November első napján ünnepli az egyház azokat a szenteket, akik saját nevükön nem szerepelnek a naptárban. Nem összekeverendő a halottak napjával, ami november 2-a, illetve a halloweenel, ami pedig október 31-e volt.
Mindenszentek délutánján általában megtelnek a temetők a sírokat takarító, és díszítő hozzátartozókkal. Este pedig rendszerint felgyúlnak a gyertyák is, a holtak lelki üdvéért. A sírokon égő mécsesek az örök világosságot jelképezik.
November 2.: Halottak napja igazából nem tekint olyan régre vissza, mint a mindenszentek. Valószínűleg ezért is szokták keverni a kettőt, mivel november első napján régebben szintén az elhunytak előtt tisztelegtünk. November másodikához csak 998 óta köthető.
Ehhez a naphoz igazából több nép tiltó szokás is kapcsolható. Az ünnep hetében tilos volt mosni, meszelni vagy fokhagymát ültetni.
November 11.: Szent Márton ünnepe kifejezetten sokrétű a magyar népszokások szempontjából. Ez a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep, ami a tél kezdetét jelzi. Hivatalosan eddig a napig kellett a pásztorok tavaszi-nyári időszakban végzett munkájukért a járandóságot elszámolni.
A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor. Ezt a hónapot egyébként egyes vidékeken "kis farsangnak" is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek.
A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a „Szent Márton lúdja” elnevezés. Ezen a napon hagyományosan libát ettek a parasztcsaládok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. Általában erre a napra forr ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik.
Illetve érdemes azt is megjegyezni, hogy régen ez egy dologtiltó nap volt. Nem volt szabad házimunkát végezni, mert az a jószág pusztulását okozta volna.
November 19.: Erzsébet napja az őszi munkák zárónapja. A népi megfigyelés szerint Erzsébet napja körül gyakran megváltozik az időjárás, hideg után enyhülés, enyhe időt követően pedig lehűlés várható, és sokszor ilyenkor esik le az első hó. Ez utóbbira szokták mondani, hogy „Erzsébet megrázza pendelyét", vagy „Erzsike megrázza dunyháját".
November 25.: Katalin napján a mártírhalált halt Alexandriai Katalinra emlékezünk. Ez a néphiedelemben egy különösen izgalmas nap volt, mivel hivatalosan ez volt az utolsó alkalom, amikor még lagzit lehetett tartani, hiszen utána közvetlenül beléptek az adventi időszakba, ahol ez már tiltva volt. Számos szerelmi „varázslat” kapcsolódik ide, illetve időjóslás is.
Néhol a legények egész nap böjtöt tartottak, hogy megálmodják, ki lesz majd a feleségük. A lányok pedig gallyakat állítottak vízbe, s ha a gyümölcsfák ágai kivirágoztak, a lány bizony a következő évben férjhez ment.
Időjóslás szempontjából a csallóköziek megfigyelték, hogy ha ezen a napon száraz idő várható, akkor karácsonykor rengeteg csapadékra lehet számítani.
November 30.: András napja jelöli hivatalosan a fordulatot a naptárban. Vagyis az utána következő vasárnap már az egyházi év kezdete, azaz advent első vasárnapja.
András napja a legelterjedtebb férjjósló nap, ólomöntéssel, gombócfőzéssel igyekezetek a jövendőbeli személyét kitalálni. A gombócokba papírra írva egy-egy férfinevet gyúrtak, és amelyik elsőként jött fel a víz színére, olyan nevű férjet vártak a lányok maguknak.
Ólomöntéssel, az öntvény alakjából, a jövendőbeli férj foglalkozására következtettek. Vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást, a disznótorok farsang végéig tartottak.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
