Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A novembert őszutóként tartják számon, hiszen meteorológiailag ez az elmúlás évszakának utolsó hónapja. A régi időkben a disznótor hava elnevezést is használták rá, mivel a februárig tartó disznóvágások ilyenkor kezdődtek – ez mind a mai napig igaz. Az egyházi naptárakban pedig Szent András havaként említik.
Szent András hava tele van megemlékezéssel, elhunyt szeretteinktől való búcsúzással, de mindezt körülöleli a vidámság és a közösség éltető ereje.
Elhoztuk nektek azokat a novemberi dátumokat, az mkkiado.hu gyűjtése alapján, amikhez fontos népszokások köthetőek:
November 1.: November első napján ünnepli az egyház azokat a szenteket, akik saját nevükön nem szerepelnek a naptárban. Nem összekeverendő a halottak napjával, ami november 2-a, illetve a halloweenel, ami pedig október 31-e volt.
Mindenszentek délutánján általában megtelnek a temetők a sírokat takarító, és díszítő hozzátartozókkal. Este pedig rendszerint felgyúlnak a gyertyák is, a holtak lelki üdvéért. A sírokon égő mécsesek az örök világosságot jelképezik.
November 2.: Halottak napja igazából nem tekint olyan régre vissza, mint a mindenszentek. Valószínűleg ezért is szokták keverni a kettőt, mivel november első napján régebben szintén az elhunytak előtt tisztelegtünk. November másodikához csak 998 óta köthető.
Ehhez a naphoz igazából több nép tiltó szokás is kapcsolható. Az ünnep hetében tilos volt mosni, meszelni vagy fokhagymát ültetni.
November 11.: Szent Márton ünnepe kifejezetten sokrétű a magyar népszokások szempontjából. Ez a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep, ami a tél kezdetét jelzi. Hivatalosan eddig a napig kellett a pásztorok tavaszi-nyári időszakban végzett munkájukért a járandóságot elszámolni.
A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforr az új bor. Ezt a hónapot egyébként egyes vidékeken "kis farsangnak" is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek.
A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a „Szent Márton lúdja” elnevezés. Ezen a napon hagyományosan libát ettek a parasztcsaládok, úgy tartották, aki ezen a napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog. Általában erre a napra forr ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik.
Illetve érdemes azt is megjegyezni, hogy régen ez egy dologtiltó nap volt. Nem volt szabad házimunkát végezni, mert az a jószág pusztulását okozta volna.
November 19.: Erzsébet napja az őszi munkák zárónapja. A népi megfigyelés szerint Erzsébet napja körül gyakran megváltozik az időjárás, hideg után enyhülés, enyhe időt követően pedig lehűlés várható, és sokszor ilyenkor esik le az első hó. Ez utóbbira szokták mondani, hogy „Erzsébet megrázza pendelyét", vagy „Erzsike megrázza dunyháját".
November 25.: Katalin napján a mártírhalált halt Alexandriai Katalinra emlékezünk. Ez a néphiedelemben egy különösen izgalmas nap volt, mivel hivatalosan ez volt az utolsó alkalom, amikor még lagzit lehetett tartani, hiszen utána közvetlenül beléptek az adventi időszakba, ahol ez már tiltva volt. Számos szerelmi „varázslat” kapcsolódik ide, illetve időjóslás is.
Néhol a legények egész nap böjtöt tartottak, hogy megálmodják, ki lesz majd a feleségük. A lányok pedig gallyakat állítottak vízbe, s ha a gyümölcsfák ágai kivirágoztak, a lány bizony a következő évben férjhez ment.
Időjóslás szempontjából a csallóköziek megfigyelték, hogy ha ezen a napon száraz idő várható, akkor karácsonykor rengeteg csapadékra lehet számítani.
November 30.: András napja jelöli hivatalosan a fordulatot a naptárban. Vagyis az utána következő vasárnap már az egyházi év kezdete, azaz advent első vasárnapja.
András napja a legelterjedtebb férjjósló nap, ólomöntéssel, gombócfőzéssel igyekezetek a jövendőbeli személyét kitalálni. A gombócokba papírra írva egy-egy férfinevet gyúrtak, és amelyik elsőként jött fel a víz színére, olyan nevű férjet vártak a lányok maguknak.
Ólomöntéssel, az öntvény alakjából, a jövendőbeli férj foglalkozására következtettek. Vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást, a disznótorok farsang végéig tartottak.
