Sokan az „ünnep” körüli felhajtást a kapitalizmus számlájára írják, hiszen tömegesen lehet látni a boltokban a halloween témájú élelmiszereket – fekete majonéz, szellem alakú tészták/csipszek, rémisztő gumicukrok – és természetesen jelmezeket, arcfestékeket és dekorációs cikkeket. Persze az elterjedésében nagy szerepet játszott, mivel például a felsoroltakhoz hasonló tárgyak megjelenése előtt legfeljebb csak hírből lehetett Magyarországon ismerni a halloweent.
Gyakran keverik a mindenszentekkel
Mivel a halloweent elsősorban az angolszász országokban ünnepelték és Magyarországra a szokás először a 2000-es évek elején gyűrűzött be, ezért nem csoda, hogy a két ünnepet keverik egymással.
Örökös vitát képez a létjogosultsága és a legtöbbször azzal érvelnek ellen, hogy „a halloween nem népszokásunk, nem tartozik a magyar ünnepkörök közé, nekünk mindenszentek van helyette.” Ez a kijelentés részben helyes, mivel ténylegesen nem tartozik a magyar népszokások közé és nem is ünnepeltük, de az nem igaz, hogy mindenszentek lenne helyette. A kavarodás azért lehet, mivel sokszor úgy él a köztudatban, hogy halloween után rögtön halottak napja következik és tévesen ez utóbbit november 1-re helyezik ezzel némi alapot adva a korábbi gyakran elhangzó mondatnak.
Halottak napját november 2-án tartjuk, ezt előzi meg november 1-én mindenszentek. Ennél fogva az október 31-én tartott ünnep nem lépett sosem a mindenszentek helyébe.
„All Hallows Eve”
Mivel a halloween Amerikában a legelterjedtebb – sőt ezen az ünnepen adják el a cégek a legtöbb édességet – ezért gyakran feltételezik, hogy onnan is származik, pedig igazából egy ősi, Írországból származó, pogány ünnepről van szó.
Eredeti neve Samhain, a kelták legszentebb ünnepe volt. Az újév és a sötét, hideg évszak kezdetét jelentette. A kelta nép erős spirituális kötődésben élt a földdel és a szellemvilággal. Hitük szerint az újév előestéjén – ezesetben október 31-én – a világ rendje felborult és fellibbent a fátyol az anyagi- és a szellemvilág között. Ezen és csak ezen a napon a lelkek szabadon visszatérhettek, hogy köztük járhassanak, pont ezért számos szertartás is kapcsolódott a naphoz, amivel megakadályozhatták a lelkek visszatérését.
Későbbiekben a pogány hagyomány asszimilálódott a többi római ünnephez, így épült be a római katolikus egyház ünnepkörébe is, mint mindenszentek előestéje. Hasonlóan a kelta változathoz, itt is a hiedelem szerint október utolsó éjszakáján az eltávozottak lelkei megpróbáltak visszatérni az élők világába. Az emberek tűzgyújtással, felvonulásokkal és maszkokkal és jelmezekkel próbálták elüldözni a lelkeket, hogy azok maradjanak távol az otthonaiktól.
A töklámpások ennek a szokásnak a mai verzióját jelképezik. A fény is az ijesztő arc az ablakba, vagy az ajtó elé kitéve elkergeti a bántó szellemeket.
„Csokit vagy csínyt!”
Bár Amerika jár az élen a halloweenre való felkészüléssel kapcsolatban – sokszor hónapokkal hamarabb elkezdik a jelmezeik megtervezését, illetve már október elején feldíszítik a házaikat – azért hazánkban is egyre többen hangolódnak rá az ünnepre és készülnek elő a hónap végére.
Itthon ugyan nem járnak körbe a gyerekek házról-házra „Csokit vagy csínyt!” kiabálva (angolul: Trick or Treat!), hogy édességet gyűjtsenek maguknak, de rengetegen faragnak tököt, öltenek jelmezt és díszítik fel az otthonaikat. Egyre többen rendeznek halloween tematikájú házibulikat, iskolai rendezvényeket, sőt még városszerte lehet programokat találni.
A gyerekek és a fiatalok körében különösen népszerű ünnepnek számít, hiszen lehetőséget nyújt a kreativitásuk kiélésében, illetve a hagyományt körbe lengi egy különleges misztikus hangulat. A fekete macskákhoz tartozó babona, a szellemtörténetek, a seprűn utazó boszorkányok, a rémisztő töklámpások legendája mind-mind kíváncsiságot ébresztenek. A kíváncsiság pedig erősen táplálni fogja a halloween szeretete iránt gyúlt tüzet.
