Rabok és őrök vagy táborozók és táboroztatók: a megszólalók szerint sok a hasonlóság a két történet között.
Ahogyan arról már az Eduline-on beszámoltunk, a BME bodajki gólyatábora kapcsán számos olvasói levél érkezett hozzánk, amelyekből kiderült, milyen megalázó helyzetekbe hozták a hallgatókat a többnapos tábor alatt.
Az eset kapcsán több ismert ember is véleményt nyilvánított. Többek között Antoni Rita társadalmi nemek szakértő és filozófus is posztolt a Facebook-oldalán, aki feltette azt a kérdést:
„miért kell szivatni bármilyen formában egy csapat megszeppent 18 évest?”
Szerinte az ilyen és ehhez hasonló táborokban előforduló "beavatási szertartások" mindenhol toxikusak, amik „a patriarchális alá-fölérendeltségi viszonyokon alapulnak és a bosszúállás kultúrájából táplálkoznak. El kellene őket már felejteni és a valós közösségi értékeket előtérbe helyezni.”
Simkó Edit is Facebookon osztotta meg véleményét, akinek a gólyatáborról a Zimbardo-féle börtönkísérlet jutott az eszébe, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a foglyok és őrök helyett táborlakók és táborozók között alakultak ki a hatalmi viszonyok.
Konok Péter történész is ugyanezt a példát említi az eset kapcsán a Facebookon. Arra a felmerülő kérdésre, hogy akik elszenvedték a megaláztatásokat, miért tűrték el az egészet így válaszolt:
„ebben jókora szerepe van magának a társadalomnak, az általános szocializációnak is - és nem, nem csak mifelénk. A szabadság látszata mögött kvázi globálisan egyre rendpártibb, konformistább társadalmak alakulnak ki.”
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem e-mailben válaszolt az Eduline megkeresésére, amelyben leszögezték, hogy "mindenki számára megnyugvást jelentő, biztonságot adó és a méltóságot garantáló szabályokat alakítanak ki."
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
