Pedagógus és történész is a Zimbardo-féle börtönkísérlethez hasonlította a gólyatáborokat

Ahogyan arról már az Eduline-on beszámoltunk, a BME bodajki gólyatábora kapcsán számos olvasói levél érkezett hozzánk, amelyekből kiderült, milyen megalázó helyzetekbe hozták a hallgatókat a többnapos tábor alatt.

Az eset kapcsán több ismert ember is véleményt nyilvánított. Többek között Antoni Rita társadalmi nemek szakértő és filozófus is posztolt a Facebook-oldalán, aki feltette azt a kérdést:

„miért kell szivatni bármilyen formában egy csapat megszeppent 18 évest?”

Szerinte az ilyen és ehhez hasonló táborokban előforduló "beavatási szertartások" mindenhol toxikusak, amik „a patriarchális alá-fölérendeltségi viszonyokon alapulnak és a bosszúállás kultúrájából táplálkoznak. El kellene őket már felejteni és a valós közösségi értékeket előtérbe helyezni.”

Simkó Edit is Facebookon osztotta meg véleményét, akinek a gólyatáborról a Zimbardo-féle börtönkísérlet jutott az eszébe, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a foglyok és őrök helyett táborlakók és táborozók között alakultak ki a hatalmi viszonyok.

Konok Péter történész is ugyanezt a példát említi az eset kapcsán a Facebookon. Arra a felmerülő kérdésre, hogy akik elszenvedték a megaláztatásokat, miért tűrték el az egészet így válaszolt:

„ebben jókora szerepe van magának a társadalomnak, az általános szocializációnak is - és nem, nem csak mifelénk. A szabadság látszata mögött kvázi globálisan egyre rendpártibb, konformistább társadalmak alakulnak ki.”