Megsértette az MMC jóhírét az MSZP az Alkotmánybíróság szerint

A bíróságok három szinten utasították el az MCC panaszát, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezeket az ítéleteket.

  • Tornyos Kata

2020 őszén az MSZP Facebook-oldalán jelent meg az a tiltakozás, amely szerint a tehetséggondozó magánalapítványból többszáz milliárd forint közpénz segítségével közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá vált Mathias Corvinus Collegium (MCC) tulajdonába kerül a révfülöpi kikötő. Azonban kiderült, hogy tévedtek, ugyanis nem a falu közforgalmú kikötőjét kapta meg az MCC, hanem az egykori tervhivatali üdülőhöz tartozó kis magánkikötőt – írta meg a hvg.hu.

Az MCC perelt, mert szerinte súlyosan sérti az alapítvány jó hírnevét az a szándékosan valótlan tényállítás, megtévesztés, hogy olyan területet venne el az emberektől, amelyek korábban tömegeket szolgált ki, mostantól viszont kizárólag egy szűk, magánfelekből álló kör használhatná.

A bíróságok három szinten elutasították a panaszt: az ítéletek szerint lényegtelen tévedés, hogy a közlemény közlésekor nem megfelelő hátteret választottak, ez az MCC megbecsülésén nem változtat, nem sértő. A bíróságok felhívták a figyelmet, hogy az alapítvány  közszereplő, tehát a bírálatot fokozottan köteles tűrni.

Az Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette a bíróságok ítéleteit. A határozat szerint egyértelműen téves tényállításról volt szó: „minden kétséget kizáróan elvárható lett volna a kérdéses ingatlanok megfelelő azonosítása”. Jóhíre egy szervezetnek is van, és az Alaptörvény azt is védi. Az ilyen téves állítás nem minősíthető lényegtelen tévedésnek, mert alkalmas arra, hogy az MCC megítélését a társadalom széles körében negatívan befolyásolja.

Ezzel egyedül Schanda Balázs alkotmánybíró nem értett egyet. Szerint bírói mérlegelés kérdése, hogy hol húzódik a határ a súlyos megtévesztés és a mellékes, lényegtelen valótlanság között, vagyis a bíróságok nem sértették meg az Alaptörvényt.

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.