Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A bíróságok három szinten utasították el az MCC panaszát, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezeket az ítéleteket.
2020 őszén az MSZP Facebook-oldalán jelent meg az a tiltakozás, amely szerint a tehetséggondozó magánalapítványból többszáz milliárd forint közpénz segítségével közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá vált Mathias Corvinus Collegium (MCC) tulajdonába kerül a révfülöpi kikötő. Azonban kiderült, hogy tévedtek, ugyanis nem a falu közforgalmú kikötőjét kapta meg az MCC, hanem az egykori tervhivatali üdülőhöz tartozó kis magánkikötőt – írta meg a hvg.hu.
Az MCC perelt, mert szerinte súlyosan sérti az alapítvány jó hírnevét az a szándékosan valótlan tényállítás, megtévesztés, hogy olyan területet venne el az emberektől, amelyek korábban tömegeket szolgált ki, mostantól viszont kizárólag egy szűk, magánfelekből álló kör használhatná.
A bíróságok három szinten elutasították a panaszt: az ítéletek szerint lényegtelen tévedés, hogy a közlemény közlésekor nem megfelelő hátteret választottak, ez az MCC megbecsülésén nem változtat, nem sértő. A bíróságok felhívták a figyelmet, hogy az alapítvány közszereplő, tehát a bírálatot fokozottan köteles tűrni.
Az Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette a bíróságok ítéleteit. A határozat szerint egyértelműen téves tényállításról volt szó: „minden kétséget kizáróan elvárható lett volna a kérdéses ingatlanok megfelelő azonosítása”. Jóhíre egy szervezetnek is van, és az Alaptörvény azt is védi. Az ilyen téves állítás nem minősíthető lényegtelen tévedésnek, mert alkalmas arra, hogy az MCC megítélését a társadalom széles körében negatívan befolyásolja.
Ezzel egyedül Schanda Balázs alkotmánybíró nem értett egyet. Szerint bírói mérlegelés kérdése, hogy hol húzódik a határ a súlyos megtévesztés és a mellékes, lényegtelen valótlanság között, vagyis a bíróságok nem sértették meg az Alaptörvényt.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.