Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
2020 őszén az MSZP Facebook-oldalán jelent meg az a tiltakozás, amely szerint a tehetséggondozó magánalapítványból többszáz milliárd forint közpénz segítségével közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá vált Mathias Corvinus Collegium (MCC) tulajdonába kerül a révfülöpi kikötő. Azonban kiderült, hogy tévedtek, ugyanis nem a falu közforgalmú kikötőjét kapta meg az MCC, hanem az egykori tervhivatali üdülőhöz tartozó kis magánkikötőt – írta meg a hvg.hu.
Az MCC perelt, mert szerinte súlyosan sérti az alapítvány jó hírnevét az a szándékosan valótlan tényállítás, megtévesztés, hogy olyan területet venne el az emberektől, amelyek korábban tömegeket szolgált ki, mostantól viszont kizárólag egy szűk, magánfelekből álló kör használhatná.
A bíróságok három szinten elutasították a panaszt: az ítéletek szerint lényegtelen tévedés, hogy a közlemény közlésekor nem megfelelő hátteret választottak, ez az MCC megbecsülésén nem változtat, nem sértő. A bíróságok felhívták a figyelmet, hogy az alapítvány közszereplő, tehát a bírálatot fokozottan köteles tűrni.
Az Alkotmánybíróság azonban megsemmisítette a bíróságok ítéleteit. A határozat szerint egyértelműen téves tényállításról volt szó: „minden kétséget kizáróan elvárható lett volna a kérdéses ingatlanok megfelelő azonosítása”. Jóhíre egy szervezetnek is van, és az Alaptörvény azt is védi. Az ilyen téves állítás nem minősíthető lényegtelen tévedésnek, mert alkalmas arra, hogy az MCC megítélését a társadalom széles körében negatívan befolyásolja.
Ezzel egyedül Schanda Balázs alkotmánybíró nem értett egyet. Szerint bírói mérlegelés kérdése, hogy hol húzódik a határ a súlyos megtévesztés és a mellékes, lényegtelen valótlanság között, vagyis a bíróságok nem sértették meg az Alaptörvényt.
